A koronavírus 2008 óta nem látott egészségügyi és gazdasági válságot eredményezett az Európai Unióban, ami jelentős kihívás elé állította a tagállamokat. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutatott – világít rá elemzésében Matyi Tamás.
A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy az Eurostat-adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt példa ekkora visszaesésre az EU-ban. A nyáron bevezetett lazításoknak köszönhetően a helyzet valamelyest javult 2020 harmadik negyedévére, ám a gazdaság visszaesése még így is több mint négy százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.
A XXI. Század Intézet elemzése szerint a gazdasági és egészségügyi adatokból mára egyértelműen látszik, hogy a járvány okozta válság azokat az országokat sújtja leginkább, amelyek kormányai az elmúlt egy év során a különböző politikai nyomásgyakorlásoknak engedve kapkodó, sok esetben kaotikus intézkedésekkel igyekeztek kezelni a járvány okozta károkat, amelyek a legtöbb esetben további visszaesést eredményeztek. Példaként említhető többek között Spanyolország vagy Portugália esete, ahol az elhibázott válságkezelésnek köszönhetően jelentősen csökkent az országok gazdasági teljesítménye 2020 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest (Spanyolország -8,7 százalék, Portugália -5,7 százalék).
Hatékonyabb válságkezelésről beszélhetünk viszont azokban a tagállamokban, amelyek már a válságot megelőzően is politikailag stabil kormányokkal rendelkeztek. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol a következetes válságkezelésnek köszönhetően a következő hőnapokban a gazdaság védelme helyett már annak újraindítása határozza majd meg a kormány gazdaságpolitikáját.
Célzott intézkedések Magyarországon
A gazdasági válság kezelését illetően következetesség jellemzi a magyar kormányt, ami leginkább a gazdaságvédelmi akcióterv célzott intézkedéseiben nyilvánul meg. Ennek keretében az elmúlt évben az Orbán-kormány – a védekezésben részt vevők erőfeszítéseinek elismeréseként – soha nem látott mértékben emelte meg az orvosok bérét, valamint folytatta a szakápolók béremelését is, a családok védelmének érdekében pedig már a válság elején döntés született a hitelmoratórium bevezetéséről, melyet azóta a kormány több alkalommal is meghosszabbított. Emellett a kormány számos lépést tett a válság által leginkább sújtott szektorok megsegítésének érdekében is, amelyen belül a turizmusban és vendéglátásban működő kis- és középvállalkozások járulékainak csökkentése mellett munkabér-támogatások bevezetésére is sor került – emlékeztet az elemzés.
