XXI. Század Intézet az újraindításról: védekezés után támadás

2021-től a védekezés helyett a gazdaság újraindítása került az intézkedések fókuszába, aminek köszönhetően a magyar gazdaság már 2022-ben elérheti a 2019-es GDP szintjét, amivel komoly versenyelőnyhöz juthat a többi uniós tagállammal szemben – olvasható a XXI. Század Intézet legújabb elemzésben, amely egy európai összehasonlításban azt vizsgálja, hogy mennyire volt hatékony a magyar gazdasági válságkezelés a koronavírus-járvány során, és milyen helyzetben kezdődhet meg a magyar gazdaság újraindítása.

Méz, mezőgazdaság, aranynektár kft.

A koronavírus 2008 óta nem látott egészségügyi és gazdasági válságot eredményezett az Európai Unióban, ami jelentős kihívás elé állította a tagállamokat. Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió éves bruttó hazai összterméke (GDP) körülbelül 12 százalékkal csökkent 2020 második negyedévében az előző negyedévhez képest, míg az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva ez az érték 14,7 százalékos visszaesést mutatott – világít rá elemzésében Matyi Tamás.

A helyzet súlyosságát jól tükrözi, hogy az Eurostat-adatgyűjtés 1995-ös kezdete óta nem volt példa ekkora visszaesésre az EU-ban. A nyáron bevezetett lazításoknak köszönhetően a helyzet valamelyest javult 2020 harmadik negyedévére, ám a gazdaság visszaesése még így is több mint négy százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakának értékét.

A XXI. Század Intézet elemzése szerint a gazdasági és egészségügyi adatokból mára egyértelműen látszik, hogy a járvány okozta válság azokat az országokat sújtja leginkább, amelyek kormányai az elmúlt egy év során a különböző politikai nyomásgyakorlásoknak engedve kapkodó, sok esetben kaotikus intézkedésekkel igyekeztek kezelni a járvány okozta károkat, amelyek a legtöbb esetben további visszaesést eredményeztek. Példaként említhető többek között Spanyolország vagy Portugália esete, ahol az elhibázott válságkezelésnek köszönhetően jelentősen csökkent az országok gazdasági teljesítménye 2020 harmadik negyedévében az előző év azonos időszakához képest (Spanyolország -8,7 százalék, Portugália -5,7 százalék).

Hatékonyabb válságkezelésről beszélhetünk viszont azokban a tagállamokban, amelyek már a válságot megelőzően is politikailag stabil kormányokkal rendelkeztek. Ezek közé az országok közé tartozik Magyarország, ahol a következetes válságkezelésnek köszönhetően a következő hőnapokban a gazdaság védelme helyett már annak újraindítása határozza majd meg a kormány gazdaságpolitikáját.

Célzott intézkedések Magyarországon

A gazdasági válság kezelését illetően következetesség jellemzi a magyar kormányt, ami leginkább a gazdaságvédelmi akcióterv célzott intézkedéseiben nyilvánul meg. Ennek keretében az elmúlt évben az Orbán-kormány – a védekezésben részt vevők erőfeszítéseinek elismeréseként – soha nem látott mértékben emelte meg az orvosok bérét, valamint folytatta a szakápolók béremelését is, a családok védelmének érdekében pedig már a válság elején döntés született a hitelmoratórium bevezetéséről, melyet azóta a kormány több alkalommal is meghosszabbított. Emellett a kormány számos lépést tett a válság által leginkább sújtott szektorok megsegítésének érdekében is, amelyen belül a turizmusban és vendéglátásban működő kis- és középvállalkozások járulékainak csökkentése mellett munkabér-támogatások bevezetésére is sor került – emlékeztet az elemzés.

A baloldali kormányok által korábban alkalmazott, segélyalapú válságkezelés helyett az Orbán-kormány a gazdaságvédelmi akcióterv során bevezetett intézkedéseivel az elmúlt egy év során körülbelül ötvenezer kis- és középvállalkozás mellett, több mint egymillió családnak nyújtott segítséget, amivel azok közel 3000 milliárd forintot tudtak megtakarítani. Mindemellett a kormány mintegy 280 ezer munkahely megtartásához is hozzájárult.

Megkezdődött továbbá a 13. havi nyugdíj visszaépítése is, így 2021 januárjában plusz egyheti, 2022-ben további egyheti, 2023-ban ismét további egyheti, 2024-ben pedig már plusz egy teljes havi nyugdíjat kapnak majd a nyugdíjban és a nyugdíjszerű ellátásban részesülők. Emellett a kormány a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése érdekében azt is vállalta, hogy a nyugdíjak emelését a jövőben az infláció mértékéhez igazítja. Döntés született továbbá a hitelmoratórium meghosszabbításáról is, melyet 2021. június 30-ig vehetnek igénybe a családok.

Versenyelőny a tagállamokkal szemben

A magyar kormány válságkezelő intézkedéseit már a járvány kezdete óta a megfontolt, következetes döntések jellemzik, aminek köszönhetően sikeres válságkezelésről beszélhetünk Magyarországon. A politikailag stabil kormány döntéshozatalát segítette, hogy azt – szemben a nyugat-európai kormányokkal–, nem bénították meg a folyamatos koalíciós egyeztetések, amelyeknek köszönhetően gyorsan és hatékonyan tudott alkalmazkodni a vírus által okozott kihívásokhoz. A kormány válságkezelésének sikerességét bizonyítja, hogy az előrejelzések szerint a magyar gazdaság az Európai Uniótól közel egy évvel hamarabb, várhatóan már 2022-re eléri majd a válság előtti, 2019-es szintet, amivel hazánk komoly versenyelőnyre tehet szert az EU többi tagállamával szemben – zárja elemzését Matyi Tamás.

A XXI. Század Intézet elemzése teljes terjedelmében a linkre kattintva olvasható.