Adóamnesztia Romániában: bűnpártolás vagy gazdaságélénkítés?

Szinte menetrendszerű fejleményként a július 30-án elfogadott kormányrendelet egy hónappal később közzétett végrehajtási módszertana máris behúzta a kéziféket.

EU-POLITCS/ Fotó: Vincent Kessler

Jó ideje beharangozott rendeletet fogadott el a közelmúltban a Viorica Dancila (képünkön) vezette román kormány. Az intézkedés értelmében azok a cégeknek vagy magánszemélyeknek, amelyek, akik 2018 végén több mint egymillió lejjel (kb. 213 ezer euróval) tartoztak az államnak, fél éven belül átütemezési tervet kell benyújtaniuk a területileg illetékes adóhatósághoz, amelynek részeként kezdeményezhetik az adóhátralék értékpapírokká konvertálását, illetve az adósság fejében tulajdonukban lévő ingatlanokat is átadhatnak. Az adóhátralékot legfeljebb tíz évre lehet átütemezni, az adóhatóság pedig el is törölheti az adósság 30-50 százalékát. Azok az adóalanyok számíthatnak a hátralékuk hasonlóan masszív hányadának elengedésére, akik 2019 végéig törlesztik a felhalmozott adósságuk 5-15 százalékát, december 15-ig befizetik a folyó évre esedékes adóterheiket, az átütemezés első évében is naprakészen adóznak, a második évtől pedig a hátralékot is törleszteni kezdik. Az adóhátralékok befizetését más eszközökkel is próbálják ösztönözni, például elengedik a büntetőkamatokat azok esetében, akik november 30-ig törlesztik az egymillió lejnél kevesebb hátralékukat.

A fentebb körvonalazott adóbehajtási módszer nem precedens nélküli Romániában, legutóbb 2015-ben hirdetett a kormány „adóamnesztiát”, akkor is a büntetőkamatok elengedésével próbáltak behajtani minél nagyobb összegeket. A kormány jelenlegi intézkedése nagyjából 312 ezer – a Romániában működő magán- és állami cégek közel felét jelentő –, összesen 36,7 milliárd lejes (kb. 7,8 milliárd euró) adótartozást felhalmozó adóalanyt érint. Holott az állam rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel behajthatná az államkassza felé felhalmozott adósságokat. Önmagában már az is érthetetlen, miért nem indult meg a végrehajtási eljárás a már 2017 végén is tartozásokat felhalmozó cégek esetében. Az adóhivatal ugyanis zárolhatja a számlákat, lefoglalhat ingatlanokat, és sok esetben él is ezekkel a lehetőségekkel.

Elemzők szerint az adóamnesztia hátterében az áll, hogy a kormány az eladósodott állami cégek és vállalatok számára próbál ily módon talpon maradási lehetőséget biztosítani, mivel azonban kizárólag rájuk szabott jogszabályt nem lehet alkotni, újra az általános amnesztia módszeréhez nyúltak.

Ezzel viszont hátrányos helyzetbe hozzák a tisztességes adófizetőket. Az adóit be nem fizető – vagy csak késedelemmel befizető – vállalkozás ugyanis időközben használja a visszatartott pénzt, a büntetőkamatok eltörlésével pedig olyan előnyhöz jut, mintha kamatmentes hitelt vett volna fel az államtól. Ennek részleges ellensúlyozásaként merült fel az a javaslat, hogy a büntetőkamatok eltörlésével párhuzamosan jutalmazni kellene a fegyelmezett adózókat. Az esetleges jutalomrendszerre vonatkozó javaslatot ugyan elutasította a kormány arra való hivatkozással, hogy nincs rá jogalap, elhangzott viszont egy ígéret, miszerint fontolóra veszik az adóikat határidő előtt törlesztők kedvezményben részesítésének lehetőségét.

Szinte menetrendszerű fejleményként a július 30-án elfogadott kormányrendelet egy hónappal később közzétett végrehajtási módszertana máris behúzta a kéziféket. Egyelőre ugyanis csak az egymillió lejnél nagyobb adósok számára jelölte ki a kormány a követendő utat, a mezőny túlnyomó részét képező gazdasági entitások képviselői továbbra is tanácstalanul toporognak. A várakozók kategóriájába az összesen 1,5 milliárd lejes adósságot felhalmozó, közel 23 ezer magánszemély típusú vállalkozás, a 25,7 milliárdos tartozásállományt maga előtt görgető több mint 280 ezer magánvállalkozás, valamint egyes állami, illetve vegyes tulajdonú cégek tartoznak. Így a 36,7 milliárd lejes teljes adósság túlnyomó része, 27,2 milliárd lej törlesztésének mikéntje egyelőre talány.