Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Rövidesen a hazai üzletek polcain is megjelenhetnek a rovarokból készült élelmiszerek, miután az Európai Unió területén élelmiszerként engedélyt kapott a lisztbogár lárvája.
A lisztkukac így alapanyagként vagy késztermékként forgalomba hozható mind a huszonhét tagországban. Ez az első eset, hogy egy rovarfaj étkezési céllal kapott uniós szintű engedélyt,
de a közeljövőben egyre több rovarféle kerülhet kereskedelmi forgalomba.
Magyarország ellenzi a rovarok élelmiszercélú felhasználását,
ugyanakkor a tagállamok többsége idén májusban zöld jelzést adott az alternatív fehérjeforrásnak azt követően, hogy az Európai Élelmiszer-biztonsági Hatóság (EFSA) januárban emberi fogyasztásra alkalmasnak minősítette a közönséges lisztbogár lárvájából készült élelmiszert.
Az Európai Bizottság jogalkotási szakaszának a lezárásával nem lesz akadálya annak, hogy az unió minden tagállamában beszerezhető legyen a szárított lisztkukac vagy az abból készült húspótlók, illetve egyéb étrend-kiegészítők, késztermék-alapanyagok.
A döntés nem meglepő, mivel az új élelmiszerekre vonatkozó EU-s szabályozás szerint 2021-től már azokban az országokban sem lehetne uniós szintű engedély nélkül rovarokból készült élelmiszereket forgalmazni, ahol eddig átmenetileg – tagállami hatáskörben – lehetett.
A rovaralapú élelmiszerek régóta beszerezhetők például Belgiumban, Hollandiában, Dániában vagy Finnországban. Az uniós engedélyezési eljárás során új élelmiszerként kell engedélyeztetni a rovarokat, mivel fogyasztásuk Európában nem volt általános 1997 előtt.
A friss uniós döntést várhatóan már a közeljövőben hasonlók követik. Ennek oka, hogy az étkezési és takarmányozási célú rovarok piaca – mint a hagyományos állati termékekkel szembeni alternatíva – mögött óriási befektetői háttér sorakozott fel.
A brüsszeli székhelyű Élelmiszer- és Takarmányrovarok Nemzetközi Szervezetének (IPIFF) az előrejelzése szerint a rovarpiac forgalma 2025-re már elérheti a nyolcszázmillió eurót, azaz csaknem háromszázmilliárd forintot.
– biológiai: kórokozó baktériumok, vírusok, paraziták, gombák, prionok jelenléte;
– kémiai: nehézfémek, toxinok, állatgyógyászati szerek, hormonok, növényvédőszer-maradékok jelenléte;
– fizikai: sérülést okozhatnak a rovar éles részei;
– speciális kockázat: a rovar allergizáló hatású lehet, egyes rovartermékeknél speciális kémiai kockázatot jelenthet egyebek mellett a túlzott kitinbevitel.
Jelenleg tizenegy további rovarfaj vár arra, hogy megkapja az uniós szintű engedélyt, így forgalmazható legyen élelmiszerként.
A rovarpiac szereplőinek óriási lehetőséget jelent Európa. A kontinensen működő cégek többsége francia és német vállalat, amelyek egyfelől régóta tenyésztenek rovarokat takarmányozási célokra, másfelől folyamatosan kutatják a rovarfajok emberi fogyasztásának a lehetőségeit.
Brüsszel ráadásul nyitott az alternatív fehérjék iránt, mivel ez illeszkedik az európai zöldmegállapodás (Green Deal) részét képező Farm to Fork (termelőtől a fogyasztóig) stratégiába, amelynek célja az élelmiszerrendszerek teljes, fenntarthatóbb átalakítása.
Ezzel párhuzamosan a nyugati világban ráadásul
komoly lobbi folyik a hagyományos állati fehérjeforrások és az állattartás ellen.
Megkeresésünkre korábban az Agrárminisztérium azt közölte: hazánk álláspontja szerint nincs olyan mértékű fehérjehiány Európában, amely indokolná a rovarfehérjék étkezési célú felhasználását. Ráadásul a kontinensen hagyománya sincs ezen fehérjeforrások fogyasztásának, így Magyarország nem támogatja a döntést.
A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a Magyar Nemzet megkeresésére korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy folyamatosan vizsgálja az új, vagy még engedélyeztetés előtt álló élelmiszereket.
Alapvetően nem tekinthetők biztonságosnak azok az élelmiszerek és élelmiszer-összetevők, amelyeknek nincs fogyasztási hagyománya az Európai Unió területén. A rovarok fogyasztása több kockázattal járhat, amelyeket vizsgálni kell – tette hozzá a Nébih.
Ott sincs kolbászból a kerítés.
Az uniós költségvetés tervezetében szereplő javaslatot a vállalatok és a politikusok is gyűlölik.
Magyarország továbbra is a kínai beruházások első számú európai célpontja kíván maradni.
Már több mint 21 ezren dolgoznak az idei Nyári diákmunka programban
Ott sincs kolbászból a kerítés.
Az uniós költségvetés tervezetében szereplő javaslatot a vállalatok és a politikusok is gyűlölik.
Magyarország továbbra is a kínai beruházások első számú európai célpontja kíván maradni.
Már több mint 21 ezren dolgoznak az idei Nyári diákmunka programban
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ott sincs kolbászból a kerítés.
Az uniós költségvetés tervezetében szereplő javaslatot a vállalatok és a politikusok is gyűlölik.
Magyarország továbbra is a kínai beruházások első számú európai célpontja kíván maradni.
Már több mint 21 ezren dolgoznak az idei Nyári diákmunka programban
Világszerte és hazánkban is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arányban alapítanak új cégeket az 55 év felettiek.
Az Európai Unióban minden ötödik munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.
Az EU az európai gazdák kárára segítené az ukránokat a költségvetési forrásokból.
Egy idős férfi kórházba került.
Természetes jelenség lehet.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter osztrák, lengyel, dán, francia és cseh kollegájával az illegális bevándorlás elleni küzdelem szigorításáról tárgyalt pénteken.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
