Célt értek a pályázati források

Közel 190 ezer nyertes pályázat, 1317 milliárd forintnyi meghirdetett és 480 milliárd forint kifizetett támogatás — röviden ez a mérlege a 2014 és 2020 között elérhető Vidékfejlesztési program eddigi eredményeinek. Bár a meghirdetett pályázatok jelentős része mára lezárult, a megmaradt és a visszahulló forrásokat újra meghirdeti a tárca, így ősszel további fejlesztési célokra pályázhatnak az érintettek.

Egyre több gazdálkodó vásárol öntözőberendezéseket Fotó: Oláh Tibor

Végéhez közeledik a 2014 és 2020 közti Vidékfejlesztési program megvalósítása. A rendelkezésre álló keretet már kimerítette az irányító hatósági feladatokat ellátó tárca, eddig mintegy 187 ezer pályázat nyert támogatást, összesen 1317 milliárd forint értékben. Az Agrárminisztériumtól megtudtuk, ez idáig több mint 480 milliárd forintot fizettek ki az érintetteknek. Az európai uniós vidékfejlesztési támogatások terhére kiírt 74 pályázati felhívásból 64 zárult le, a legtöbb kiírást többszörös túljelentkezés jellemezte.

– Szinte minden vidékfejlesztési pályázatot kiemelt érdeklődés kísért, ami azt mutatja, hogy sikerült a gazdák és a vidék számára is fontos fejlesztésekre lehetőséget biztosítani – nyilatkozta lapunknak Kis Miklós vidékfejlesztésért felelős államtitkár. Elmondta: a felhívásokat nyílt társadalmi egyeztetés előzte meg, ahol minden érintett véleményét meghallgatták, emellett a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara, illetve az egyes szakmai szervezetek is végigkísérték a tervezés folyamatát. Bár számos szempontból kiemelkedően sikeresnek tekinthető a program megvalósítása, a jövőt illetően több olyan pont is előkerült, amelyeket a következő uniós közös agrárpolitika tervezése során meg kell vitatni az Európai Unió­val.

– Fontos, hogy bizonyos közösségi jogszabályok esetében változzon a brüsszeli álláspont, mert az eddigi tapasztalataink azt mutatják, hogy azok gyakran nehezítik a források kifizetését és a fejlesztések megvalósítását – mutatott rá Kis Miklós. Ilyen például a beruházási támogatások előleg­igénylése esetében a kötelező biztosíték bemutatása vagy az öntözésfejlesztés kérdése, amelynek szintén nagyon merevek a közösségi szabályozásai. Ezeken a merev előírásokon mindenképp változtatni kell, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy a program résztvevői, a vidéken élő gazdálkodók fejlesztési tervei a támogatásoknak köszönhetően célt érjenek.

A 2014–2020-as ciklussal a gazdálkodók is elégedettek lehetnek. A máig lezárult 64 pályázat közül az élelmiszeripari cégeknek eddig 113 milliárd, a borászatoknak pedig 35 milliárd forint támogatást ítéltek oda. A kertészeti fejlesztéseknél ez idáig közel 80 milliárd forint értékben hozott döntést a tárca, de nem panaszkodhatnak az állattartó gazdák sem, hiszen például a telepek korszerűsítésére és trágyatárolók létesítésére 121 milliárd forint értékben támogattak fejlesztéseket. Közel kétezer önkormányzati fejlesztésről is döntés született, a településképet javító fejlesztésekre, szennyvízkezelési beruházásokra, külterületi utak javítására mintegy 80 milliárd forintot fordíthatnak a nyertes települések.

A beruházási pályázatok mellett az úgynevezett normatív támogatások is említést érdemelnek, amelyeket például különböző környezetvédelmi, ökológiai szemléletű gazdálkodás folytatása esetén kaphatnak a gazdák az egyes földterületeik után. Az agrár-környezetgazdálkodási támogatásra 270 milliárd forintot ítéltek oda, az összeg mintegy 650 ezer hektárt érint. Az ökológiai gazdálkodást segítő felhívás keretében további 237 ezer hektár után 97 milliárd forintot fizetett ki a tárca. Az államtitkár rámutatott: a normatív alapú felhívások zöme lezárult, a beruházási jellegű pályázatoknál azonban további eredmények várhatók. – A szakaszos elbírálásban folyamatos a kérelmek feldolgozása, ezért az előttünk álló hónapokban újabb nyerteseknek gratulálhatunk, döntések a már lezárt és a még nyitva lévő pályázatoknál is várhatók – hívta fel a figyelmet Kis Miklós. Az év elején meghirdetett és még mindig elérhető ötvenmilliárd forintos élelmiszer-feldolgozást és borászati beruházást támogató felhívás, valamint az energiahatékonysági pályázat esetében is ősszel lehet újabb eredményekre számítani.

Jelenleg tíz felhívásra nyújthatnak be pályázatokat az érintettek. Nyitva van többek közt az egyedi szennyvízkezelési projekteket támogató felhívás 12 milliárd forintos kerettel, az öntözésfejlesztésekhez nyújtott támogatás ötvenmilliárd forintos keretösszeggel és az erdősítési felhívás 39 milliárd forintos kerettel. Emellett pályázni lehet a tanyák háztartási léptékű villamosenergia-, vízellátás-, valamint szennyvízkezelési fejlesztéseire. Erre a célra mintegy nyolcmilliárd forint jut.

Az Agrárminisztérium folyamatosan figyelemmel kíséri a beérkező pályázati igényeket, hiszen lehetőség van a maradványösszegek átcsoportosítására, illetve az esetlegesen visszahulló források felhasználásra is. A felszabaduló összeg terhére hamarosan új felhívások jelennek meg. Ilyen például a különböző minőségrendszerekhez való csatlakozás támogatása, amelynek célja erősíteni a termelők biztosabb integrációját az élelmiszerláncba. A felhívás várhatóan ősszel jelenik meg, 2,4 milliárd forint keretösszeggel. Szintén a következő hónapokban hirdetik meg az úgynevezett rövid ellátási lánchoz kapcsolódó pályázatot, a támogatásra az élelmiszeripari és a borászati vállalkozások jelentkezhetnek. A meghirdetett keret a tervek szerint 1,5 milliárd forint lesz. A termelői csoportok és szervezetek létrehozását is új pályázattal segítené elő a tárca. A felhívás célja ösztönözni a termelők együttműködését a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási ágazatban. A támogatásból a termelők szervezeteinek megalakításával és működtetésével kapcsolatos költségeket lehet finanszírozni, a rendelkezésre álló keret várhatóan hárommilliárd forint lesz.