Nagy emelkedéssel nyitott kedden az olaj piaca, miután szombaton drónokkal támadást követtek el Szaúd-Arábiában két olajlétesítményben, és ezzel egy pillanat alatt jelentős mennyiség, a világ olajkitermelésének nagyjából öt százaléka esett ki. – A veszteség azért ilyen nagy, mert olyan létesítményt ért támadás, amely a szaúdi kitermelés felét készíti elő az exportra: összegyűjti a környező mezőkről a nyersanyagot, megtisztítja a szennyeződésektől, és továbbítja a kikötők irányába – mondta lapunknak Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője. A szakértő szerint nagyjából két hónap alatt a kiesett kitermelés kétharmada állhat helyre. Így hosszabb távon nem kell számítani komolyabb mértékű hiányra, már csak azért sem, mert a felhozott olaj egy részét más feldolgozóüzem felé tudják irányítani.
A pénteken még hordónként hatvan dollár körül járó Brent típusú olaj – amelynek ára irányadó Európában – a hétfői nyitáskor rövid ideig hetven dollár fölé került, ez pedig a legnagyobb emelkedés az 1991-es Öböl-háború óta. Igaz, a magas szintről végül tegnapi lapzártánkra visszaereszkedett a hordónkénti 67 dollárig az ár, de ez is több, mint 11 százalékos drágulás. Ami a részvénypiacokat illeti: nem volt tapasztalható általános visszaesés, hiszen az olajcégek papírjai emelkedtek, tekintettel arra, hogy számukra kedvező fordulat az olaj árának emelkedése. A hazai tőzsde részvényindexe, a BUX is feljebb kúszott, elsősorban a Mol miatt: a magyar olajipari cég több mint másfél százalékkal erősödött. Az ázsiai piacokat nem rengette meg a nyersanyag drágulása, csak a hongkongi index esett érdemben, közel egy százalékkal. A legfontosabb európai tőzsdeindexek, a német DAX és a francia CAC–40 nagyjából fél százalékkal kerültek lejjebb. Az olajár emelkedésének hazai inflációs hatása vélhetően nem lesz jelentős, annak alapján, hogy tavasszal ennél drágább is volt a nyersanyag, tavaly pedig 85 dollár fölött tetőzött a Brent típus hordónkénti jegyzésára.
Bahreini tőzsde. A brókerek bíznak Rijád hagyományos stabilitásában
Fotó: Reuters
Az olajár alakulása a továbbiakban leginkább attól függ, hogy milyen gyorsan tudják helyreállítani a megrongálódott létesítményeket, illetve hogy a piacon milyen hatása lesz a hasonló támadásoktól való félelemnek. Az orosz energiaügyi miniszter szerint ugyanis a dróntámadás az energiabiztonság egészére kihat. Alekszandr Novak tegnap azt közölte, hogy Oroszország újraértékelheti és megerősítheti olajipari létesítményeinek a biztonságát. A szaúdi olajvállalat, az Aramco egy-két nap alatt hozná helyre a kiesett termelés bő harmadát. A társaság azt is közölte, hogy nem javasolja a többi olajtermelő országnak, hogy lendítsenek a felhozatalukon a világpiacon keletkezett ideiglenes hiány pótlására. Ezt azzal indokolták, hogy tartalékaik felszabadításával kompenzálni tudják a veszteségeket – írta a távirati iroda a The Wall Street Journal alapján. A királyság kijelentése nagyon gyorsan követte az Egyesült Államok vasárnapi felajánlását, amely szerint szívesen a piacra dobnának 645 millió hordónyi stratégiai tartalékából annyit, amennyire szüksége volna a piacnak. Szaúd-Arábia viszont nem kér a piacvesztéssel járó ajánlatból.
Úgy tűnik tehát, hogy maga a szaúdi királyság és a világ többi olajországa is készen áll a kínálati hiány betöltésére, mégpedig azért, mert jelenleg eleve visszafogják a termelésüket. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete, az OPEC évek óta azzal próbálja stabilizálni az olajpiacot, hogy a túlkínálat mérséklésétől a jegyzésárak emelkedését várja. A stratégia ez idáig félsikert hozott, hiszen a húszdolláros árról hamar sikerült elmozdulni, ám az olajipar számára kívánatosabb nyolcvan-száz dolláros szint továbbra is elérhetetlennek tűnik. Akkor lehet számítani tehát magas jegyzésárakra hosszabb távon, ha mégsem sikerül gyorsan helyreállítani a szaúdi termelést, és a többi termelő sem pótolja a hiányt. Ez utóbbira azonban kevés esély látszik.
