Durva megszorításokat tervez Karácsony Gergely pártja

Magasabb árak a boltokban, költségesebb banki szolgáltatások, eltűnő családi adókedvezmények, magasabb adó a cégeknek és a legálisan dolgozó hazai munkavállalóknak, valamint az általános ingatlanadó rémképe — nagyjából így foglalhatók össze annak a javaslatnak a hatásai, amelyet a költségvetési törvény vitájában nyújtott be a Párbeszéd. Mindezt azért vezetné be Karácsony Gergely politikai alakulata, hogy egy olyan ötletet finanszírozzon, amely kritikusai szerint nem más, mint a legdemagógabb szavazatvásárlási kísérlet, s amelynek megvalósítása államcsőddel is fenyegethet.

Szavazás a Párbeszéd tavaly májusi taggyűlésén. Ígéretcunami és anarchia Fotó: MTI/Mónus Márton

Hemzseg a kreatív adóemelési ötletektől az az indítvány, amelyet a Párbeszéd nyújtott be az Országgyűlésnek még június végén. Karácsony Gergely politikai alakulata a jövő évi költségvetés vitájában fejtette ki ilyenformán a véleményét arról, szerintük miképpen kellene átalakítani az adózás szabályait.

Az – egyébként azóta elutasított – indítványból az olvasható ki, hogy a főpolgármesterségre pályázó ellenzéki politikus pártja vaskos adóemelésekben, új adók bevezetésében és a családtámogatás érdemi átalakításában találta meg a céljainak eléréséhez szükséges eszközöket. Hasonló megoldások egyébként a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején is voltak.

225 milliárd a lakosságtól

Javaslata szerint a Párbeszéd öt új adót vezetne be, ezek egyike a karbonadóra keresztelt közteher volna. Az indítványból részletek nem derülnek ki ez ügyben, így a nemzetközi megoldások szolgálhatnak támpontul.

Szavazás a Párbeszéd tavaly májusi taggyűlésén. Ígéretcunami és anarchia
Fotó: MTI/Mónus Márton

Akad olyan külföldi elképzelés, amely szerint a karbonadót az üzemanyagra vetik ki, de ismert olyan módszer is, amelyben az adót a személy- vagy áruszállítást végző cégeknek kell befizetniük.

Karácsony pártja nem kevesebb, mint 225 milliárd forintot szeretne így beszedni – a summa korántsem nevezhető csekélynek. Ezt, valamint a jelenlegi magyar szabályokat és az olajpiaci jellemzőket figyelembe véve leginkább az tűnik elképzelhetőnek, hogy nagyjából ötven forinttal drágulna az üzemanyag literenként, ha közvetlenül a benzin és a gázolaj árába épülne be a Párbeszéd-féle új közteher.

Karbonadó a világban

A külföldi példák azt bizonyítják, hogy jelentős áremelkedéssel jár a karbonadó bevezetése, vagyis a kibocsátott szén-dioxid tonnánkénti megadóztatása. Svédországban például 1991 óta szednek közterhet a szén-dioxid-kibocsátás után, a mértéken 2007-ben emeltek, aminek következtében az üzemanyagok ára is növekedni kezdett. Ausztráliában is hasonló hatást váltott ki a 2012-ben bevezetett karbonadó, ezért a társadalmi elégedetlenség miatt 2014-ben vissza is vonták. Franciaországban először 2010-ben akarták életbe léptetni a terhet, ám végül 2014-ben vezették be a karbonadót, amelynek mértéke a tonnánkénti 7 euróról 2018-ra 44,6 euróra nőtt. Egyebek mellett ez is volt az oka annak, hogy az úgynevezett sárga mellényes tüntetők utcára vonultak. Az adó további emelését is tervbe vették – 2022-re már 86,2 euró lett volna a teher tonnánként –, ám a tiltakozások miatt 2018 végén a francia elnök, Emmanuel Macron bejelentette: a 2019-re tervezett karbonadó-emelés nem lép életbe.

Amennyiben a szállítmányozó cégekre vetnék ki a karbonadót, akkor szinte biztosra vehető, hogy a sarcot a vállalkozások rövid úton áthárítanák a vevőkre, így a százmilliárdos összeg nagyobb részét, ha nem az egészét végül a lakosság fizetné ki, minden évben.

Mivel közúton szállítják sok más mellett az élelmiszerek alapanyagait, a késztermékeket és a gyakran választott egyéb árucikkek legnagyobb részét, így biztosra vehető, hogy a mindennapi élet kiadásai emelkednének a karbonadó miatt.

Ahogy a közlekedést is költségesebbé tehetné a Párbeszéd ötlete. S kérdés, hogy Karácsonyék az áram- és hőtermelő vállalatokat is megsarcolnák-e a környezetvédelem jegyében.

Ha igen, az olyan mértékű terhet róhatna a szóban forgó cégekre, amely az akár már a rezsicsökkentéssel alacsonyan tartott lakossági fogyasztói árakat is érinthetné.

Minden bizonnyal szintén hasonló, áremelő hatással járna, hogy a párt a tervezettnél több pénzt vonna el a pénzügyi szervezetektől. Könnyen elképzelhető, hogy a bankok rövid úton az ügyfelekre hárítanák azt az ötvenmilliárdos pluszt, amit a Párbeszéd pótlólag beszedne tőlük.

480 milliárd a cégektől

Karácsony Gergely pártjának javaslata alapjaiban érintené az idehaza működő cégvilág helyzetét is: ötleteikből arra lehet következtetni, hogy emelnének a társasági adón. Jó tudni, hogy ma Magyarország kilencszázalékos terhet alkalmaz, ez a legalacsonyabb az Európai Unióban. Bár egy-egy beruházás elindításánál sok szempontot megvizsgálnak a külföldi befektetők, abban a legtöbb szakmai megszólaló egyetért, hogy a kilencszázalékos társasági adó minden esetben és mindenki számára figyelemfelkeltő: jó érv amellett, hogy egy vállalat Magyarországra költözzön.

Vagyis az alacsony teher olyan versenyelőnyt jelent, amely beruházásokat, fejlett technológiát csábíthat az országba – a kilencszázalékos adónak tehát a munkahelyteremtés és a versenyképesség, végső soron a gazdasági növekedés szempontjából is érdemi jelentősége van. Javaslata szerint a Párbeszéd a tervezettnél 480 milliárd forinttal többet szedne be társasági adó címén, ami arra enged következtetni, hogy kialakítanának egy második kulcsot is, azaz nagyobb adóterhet rónának a közepes és nagyvállalatokra. Ez akár gátja is lehetne egyes jelentős beruházásoknak.

Százmilliárdok a családoktól

A Párbeszéd átalakítaná a személyi jövedelemadózás 2011 óta élő rendszerét is. Az előterjesztésből a konkrétumok ugyan hiányoznak, de az kiolvasható belőle, hogy visszaállítanák a Gyurcsány-kormány időszakából ismert többkulcsos szja-rendszert, és hozzányúlnának a gyermekkedvezmények mostani szisztémájához is.

A változtatásokat – állítólag – a társadalmi igazságosság előmozdítása érdekében hajtaná végre az ellenzéki párt. Egy adórendszer nyilván többféleképpen lehet igazságos, az ugyanakkor – mindezek alapján – biztosra vehető, hogy ha a Párbeszéden múlna, megszűnne a jelenlegi helyzet.

Karácsonyék egyik javaslata miatt az üzemanyagok literenkénti ára nagyjából 50 forinttal emelkedne
Fotó: Mirkó István

Nevezetesen az, hogy a gyermeket nevelő és legálisan dolgozó több mint egymillió ember minden évben több száz milliárdos adókedvezményt vehet igénybe, a 4,5 millió hazai munkavállaló pedig az egyik legalacsonyabb jövedelemadót fizetheti az egész Európai Unióban. Jövőre egyébként a családok nem kevesebb, mint 380 milliárd forinthoz juthatnak az adó- és járulékkedvezmények révén.

215 milliárd, de kitől?

Négy további új adót vezetne be Karácsony pártja, a terheket – azok elnevezése alapján – az oligarcháknak, az off-shore-ozással foglalkozóknak, a nagybirtokosoknak és a milliárdosoknak kellene minden évben befizetniük. Hasonló ötlettel – a gazdagok megadóztatásának elképzelésével – az utóbbi időben már többször előálltak a balliberális oldalon.

Az elgondolások közül egyetlenegyet foglaltak törvénybe – igaz, alkotmányellenesen –, mégpedig a Gyurcsány–Bajnai-kormányok idején. Az akkori adót ugyanakkor olyannyira nem a gazdagok fizették volna, hogy már az átlagos értékű ingatlanok után is közterhet számítottak volna fel.

Ellenzéki variációk adóemelésre

A Párbeszéd korábban – még Bajnai Gordon szövetségeseként – kétkulcsos személyi jövedelemadót javasolt, egy második, magasabb kulcs bevezetésével. Karácsony Gergely 2018-as miniszterelnök-jelölti programjában az szerepelt, hogy ha rajtuk múlna, akkor egy 0 és egy 15 százalékos kulcs mellett az átlagkereset kétszeresétől 30 százalékos adó lenne érvényben. Érdemes ugyanakkor felidézni, hogy a Párbeszéd szövetségese, az MSZP 2012-ben – már akkor is ellenzékben – olyan változtatást szorgalmazott, amely szerint az átlagkereset felett 24-26 százalékos adókulcs, az átlagkereset kétszeresétől pedig 29-32 százalékos adó terhelte volna a kereseteket.

Karácsonyék ötlete kapcsán is felmerül a veszélye annak, hogy ha nem sikerül a céltáblára helyezett gazdagoktól beszedni a pénzt, akkor hirtelen az oligarchák, az offshore-lovagok, a nagybirtokosok és a milliárdosok között találhatja magát bárki, akinek akár csak egy kisebb saját földje, háza, autója van.

A Párbeszéd által a négy adóból beszedni kívánt 215 milliárdos tétel ugyanis éppen elég nagy ahhoz, hogy komoly gondokat okozzon, ha nem érkezik be az államkincstárba.

A summát valakitől mindenképpen be kell szedni – ha nem a gazdagoktól, akkor a kevésbé gazdagoktól.

Pénzt mindenkinek?

Az adóemelések és megszorítások sorát azért alkalmazná Karácsony politikai alakulata, hogy bevezesse az úgynevezett alapjövedelmet: az állam különösebb feltétel nélkül minden hónapban különféle összegeket folyósítana a polgároknak.

Az ötlet nem új keletű, időről időre felbukkan a hazai balliberális pártok programjában – leginkább azokéban, amelyek egyébként csekély társadalmi támogatottságot mutathatnak fel. Az elképzelés kritikusai szerint egyébként az elképzelés nem más, mint demagóg, szavazatvásárló választási ígéret, amely – mivel tulajdonképpen ingyenpénzt kínál – visszaveti a munkavállalási és az adófizetési kedvet, miközben fenntartása rendkívül költséges.

A legfőbb veszélyforrás pedig éppen az utóbbi mozzanatban van: a költségvetési logika szerint ugyanis pénzügyi hanyatlás idején először a népjóléti intézkedéseket vágják vissza, az azok fedezetét adó megszorítások és adóemelések ellenben megmaradnak.

Régi tapasztalat, hogy a meggondolatlan állami pénzszórás miatt az államkasszából hiányzó összegeket végül így vagy úgy, de a legálisan munkát vállalókon, a családokon és a nyugdíjasokon vasalják be.

A Párbeszéd indítványát, az ellenzék további több száz módosító javaslatával együtt, a múlt heti költségvetési szavazás során vetette el az Országgyűlés.

Gyurcsány útján Karácsony

Ez a legveszélyesebb ellenzéki elképzeléscsomag – így értékelte a napokban lapunknak Karácsony Gergely pártjának indítványát a pénzügyminiszter helyettese. Tállai András arról beszélt: a Párbeszéd a jelek szerint ragaszkodik az alapjövedelem koncepciójához, aminek óriási költségeit csak úgy lehetne előteremteni, ha átalakítanák a családtámogatásokat, adót emelnének és több új közterhet vezetnének be, közöttük a vagyonadót. Tállai András szerint Karácsony politikai alakulatának javaslata egy-két év alatt olyan államcsődközeli helyzetet idézhetne elő, mint amilyen Gyurcsány Ferenc kormányzása idején alakult ki. A miniszterhelyettes rögzítette: amíg a Fidesz–KDNP van többségben, sem megszorítás, sem ingatlanadó, sem semmilyen hazardírozó megoldás nem kap szabad utat a törvényhozásban.

Jó ötlet az alapjövedelem?

Idehaza semmiféle gazdasági racionalitása nincs az alapjövedelem bevezetésének, a külföldi próbálkozások is leginkább kudarccal végződtek – ezt mondta lapunknak a kérdéskörről általánosságban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László kifejtette: erősen rongálná az ország versenyképességét bármifajta olyan intézkedés, amely mindenféle feltétel és elvárás nélkül osztogatna pénzt találomra a költségvetés terhére. – Rendkívül rossz üzenete volna az efféle lépésnek, azt sugallná ugyanis, hogy nincs szükség erőfeszítésre, szorgalomra, értékteremtésre és persze munkára sem. Az ilyen politikai elképzelések dönthetnek romba fejlődő gazdaságokat – vélekedett az elnök, majd összegzésképpen hozzátette: a mai magyar viszonyok között alapjövedelmet ígérni nem más, mint puszta demagógia.