Egy trükk miatt szállhat el a büdzsé

Egy kis kedvesség az extranyereséget termelő mamutcégeknek.

Különös elbánásban részesülhetnek tavaly óta azok a cégek, amelyek legalább három éve jelen vannak Magyarországon, és egyik évről a másikra meghatszorozzák a nyereségüket. Nem sok ilyen vállalat van, de amelyik teljesíti a kritériumokat, annak az állam fizetési haladékot ad a társasági adó befizetésére. A normál cégek a társasági adójukat az adóév decemberében kell hogy megfizessék. Az ilyen „gyorsan növő” cégek viszont ráérnek a következő két évben nyolc egyenlő részletben, negyedéves gyakorisággal a költségvetésbe csepegtetni az adóforintokat. A növekedési adóhitelnek nevezett konstrukciót a Nemzetgazdasági Minisztérium találta ki, és első ránézésre nem feltétlenül ördögtől való az alkalmazása. Ám kockázatos, ugyanis nemcsak azok a cégek mehetnek csődbe, amelyek veszteségesen működnek, hanem azok is, amelyek rohamtempóban növekednek. Ráadásul az államháztartásban is kalamajkát okoz az elszámolás.

Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) ügyvezetője szerint ezekben az esetekben komoly likviditási nehézségeket okozhatnak a folyamatos fejlesztések és befektetések, emiatt előállhat olyan helyzet, hogy a cég nem tud eleget tenni aktuális fizetési kötelezettségének, merthogy eszközei, követelései vannak, csak konkrétan pénze nincs, amivel fizethetne.

A növekedési adóhitel furcsasága, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium közleménye szerint tavaly hetven cég összesen 542 milliárd értékben élt az új konstrukció lehetőségével, de ennek gerincét egyetlen vállalat, a General Electric magyarországi leánycége adja. A GE Hungary Kft. adózás előtti eredménye a 2014. évi 304,32 milliárd forintról 2015-ben 4415 milliárd forintra ugrott hirtelen, miután a cég saját – döntő részben immateriális – eszközeit eladta a GE-csoport egy svájci leányvállalatának, és emiatt társaságiadó-alapja keletkezett. A GE a tranzakciót vállalatvezetési megfontolásokkal magyarázta, de minden valószínűség szerint adóoptimalizációs szempontok is szerepet játszottak benne, hiszen e megoldással a GE lényegében teljesítette a hazai törvényi előírásokat, és jogosulttá vált a magyar növekedési adóhitel halasztott befizetésére, vagyis rendkívül alacsony adókulccsal adózhatott le nagy mennyiségű jövedelmet.

A Költségvetési Felelősségi Intézet korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy az ilyen adóátcsábító trükkök alkalmazását nem nézi jó szemmel az Európai Bizottság, ebből akár büntetés is lehet. Egyfajta offshore-államként viselkedik hazánk, hiszen ezzel a kiskapuval a magyar költségvetés jól jár, mivel a GE máshol megtermelt nyeresége itthon adózik. Viszont az az ország, ahol a GE papíron Magyarországra hozott részlege működik, adóbevételtől esik el. A KFIB szerint ez azért problémás, mert a luxemburgi adóügyek nyomán folyamatosan szigorodik a szabályozás, például kártérítést is követelhet a megkárosított ország. Nem új keletű az állam és az amerikai cég közötti üzleti kapcsolat. Magyarország éppen egy éve vette meg a GE-től a Budapest Bankot. Az ügyletet az állami MFB-bankcsoporthoz tartozó Corvinus Nemzetközi Befektetési Zrt. bonyolította le, és 700 millió dollárt (195,7 milliárd forintot) fizetett ki a pénzintézetért és annak cégeiért.

Egy ettől független ügyben szintén a GE volt a „partner”, amikor 2015 nyarán a cég egyik leányvállalata 62,5 milliárd forint társasági adót kellett hogy megfizessen egy korábbi gazdasági ügylet folyományaként. Azt a 62,5 milliárd forintot a magyar Központi Statisztikai Hivatal – az uniós statisztikai szabályoknak megfelelően – vissza is könyvelte 2014-re, vagyis a tavalyi befizetés nem a 2015-ös maastrichti egyenleget javította. – Éppen ez az, ami miatt a növekedési adóhitellel kapcsolatban is probléma merülhet fel. A cégek (beleértve a GE-t) a 2015. évi nyereségük alapján fizetik az adót idén és jövőre, tehát az Európai Unió statisztikai szabályai szerint ezeket az adóbevételeket vissza kell majd könyvelni 2015-re – mondta Romhányi Balázs. Vagyis a magyar kormány által tervezett 271 milliárdos idei, és ugyanekkora összegű jövőre tervezett bevétellel a 3 százalékos korlát hatálya alá eső maastrichti egyenlegben nem számolhat. Az idei költségvetést a kabinet 2 százalékos hiánnyal tervezte a bruttó hazai termék (GDP) arányában, míg a jövő évit 2,4 százalékkal. Az idei költségvetés éppen most parlament előtt lévő módosítása nagyrészt a feltételezett GE-bevétel terhére oszt el több százmilliárd forintot, a jövő évi büdzsé pedig már az eredetileg benyújtott változat szerint is számol a 271 milliárd forinttal. Az idei egyenleg még akkor is a 3 százalékos küszöb alatt maradhat, ha ezt a GDP 0,8 százalékára rúgó tételt kivesszük, de a 2,4 százalékos jövő évi hiány már 3,2-re szökik fel.