Egyhangúlag támogatják a ketreces haszonállattartás mielőbbi betiltását az Európai Unióban az Európai Parlament zöld-, baloldali, szélsőbaloldali és liberális frakciói, a néppárti képviselők egy része, valamint 170 civil szervezet. Emellett az Egyesült Államokból mintegy ötvenezer dolláros – több mint 15 millió forintos – egyszeri támogatás ütheti azoknak a markát 2020-tól, akik erre a célra alapítanak nonprofit szervezetet.
Annak érdekében pedig, hogy mindez civil kezdeményezésnek tűnjön, szintén a baloldali európai parlamenti frakciók támogatásával jött létre az End the cage age! (Vessünk véget a ketreckorszaknak!) elnevezésű polgári kezdeményezés. Az európai polgári kezdeményezés keretében jogalkotási javaslat kidolgozására kérhető fel az Európai Bizottság, ehhez egymillió aláírást kell összegyűjteni a tagállamokban egy év alatt. A határidő szeptember közepén járt le, 1,6 millió szignót gyűjtöttek be a radikális környezet- és állatvédő, valamint civil szervezetek. Ugyanakkor néhány tagállamban – köztük Magyarországon – nem jött össze az adott országra megállapított minimum, ám ez nem akadálya a brüsszeli jogalkotásnak. A politikai és civil csoportok többsége ráadásul érdemi befolyással bír az európai döntéshozatalra.
Nem mellékes, hogy az állatjóléti és klímaügyek végrehajtásáért a szocialista Frans Timmermans felel novembertől, aki korábban már ígéretet tett a szigorításra. Timmermans emellett támogatja az amerikai demokraták által a tengerentúlon életre hívott Green New Deal (zöld új megállapodás) európai meghonosítását is. Ennek a teljes gazdasági és társadalmi berendezkedés megújítására irányuló programnak az alapját a 16 éves svéd Greta Thunberg arcával eladott globális klímamozgalom adja, amely nagy részben az állattartást teszi felelőssé a károsanyag-kibocsátásért. A klímaharcosok szerint a húsfogyasztás fenntarthatatlan, amelyet az innovatív, laboratóriumban előállított műhúsok vagy étkezési rovarok válthatnának fel. Közben a civil, vegán mozgalmak egyre mélyebb klímabűntudatot próbálnak ébreszteni azokban, akik amúgy nem szívesen mondanának le a húsról.
A valóságban környezetbarátabb megoldás a tyúkkennel
Fotó: Éberling András
Ahogy arról a Magyar Nemzet elsőként beszámolt, itthon a tojástermelőket sújtaná leginkább a lépés, ráadásul a nagy kereskedelmi láncok már bejelentették: 2025-től nem forgalmaznak ketreces tartásból származó tojást. A szakmai szervezet szerint ez ágazati összeomláshoz vezetne, mivel a technológiaváltás óriási költséggel járna, ráadásul a termelők éppen csak kiheverték a 2013-as kötelező áttérést az új, komfortosabb ketrecekre. A baromfiágazatban a szabadtartásos technológiák a tudományos élet szereplői szerint ráadásul sokkal környezetszennyezőbbek, nagyobb az energiaigényük, és az állatoknak sem feltétlenül jobb a közérzetük.
Az újabb váltást a fogyasztók fizetnék meg: a tojás ára akár darabonként száz forint fölé is emelkedhetne. A további, tervezett állatjóléti intézkedések miatt pedig szinte minden húskészítmény jelentősen megdrágulna. Közben Európában és az Egyesült Államokban is óriási összegeket fektetnek azokba a laboratóriumi húspótló megoldásokba, amelyek végül az alacsony jövedelmű lakosság számára – a hagyományos hússal szemben – a tervek szerint jóval megfizethetőbb áron jutnának piacra. A ketreces állattartás kivezetéséről a 2020-as években már több nyugat-európai tagállam is döntött nemzeti hatáskörben, versenyképességük javítása miatt pedig érdekükben áll az uniós szintű tilalom bevezetése.
Ellentmondás, hogy Ukrajnában – európai támogatással – eközben óriási fejlesztéseken megy keresztül a baromfiágazat, ezért a kisebb állatjóléti követelmények miatt versenyelőnybe kerülhet az EU piacain.
