Továbbra is napirendjén tartja a baloldal a magyar munkavállalók sértegetését és megtévesztését. Legutóbb Dobrev Klára vélekedett úgy a hazai dolgozókról, hogy a tanulatlan munkások kétkezi munkájával szolgálja ki a Fidesz-kormány a multinacionális cégeket. Az Európai Parlament alelnökének kijelentése azért is meglepő, mert férje,
Gyurcsány Ferenc kormányzása idején több mint félmillió fővel kevesebben dolgoztak, ráadásul jóval alacsonyabb volt a munkavállalók végzettsége.
Ebben az időszakban hívták hazánkba a baloldali kormányok a nemzetközi multinacionális cégek összeszerelő üzemeit, alacsony hozzáadott értékű egységeit, amelyek közül sok szereplő ezt a jellegű munkát már harmadik országba telepítette át, helyükön magasabb hozzáadott értékű munkahelyek jöttek létre.
Gyurcsányné Dobrev Klára pártja arra a szavazóbázisra építene, akiket rendszeresen hiteget és sérteget
Fotó: Havran Zoltán
A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke felháborítónak tartja, hogy Dobrev Klára megbélyegzi az alacsony keresetű, szaktudást nem igénylő munkakörökben dolgozókat. Palkovics Imre a Magyar Nemzet megkeresésére kiemelte: a magyar munkavállalók jól képzettek, világszerte elismert a teljesítményük.
A magát baloldali pártnak nevező DK arra a munkavállalói bázisra próbál építeni, amelyet párttagként, egyben EP-alelnökként megbélyegez, miközben sok boldog, elégedett ember van azok között is, akik alacsonyabb hozzáadott értékű munkát kénytelenek végezni
– fogalmazott Palkovics Imre. Emlékeztetett: a konzervatív kormányzás a korábbi, balliberális vezetéshez képest munkát adott az alacsonyabb végzettségű embereknek, ráadásul a lehetőségekhez képest a fizetéseket is érzékelhetően emelte. A két politikai tábor között tehát óriási a különbség, mivel
a baloldali kormányok idején adósította el a politikai vezetés az országot, és szolgáltatta ki a munkavállalókat a külföldi tőkének.
Palkovics Imre úgy látja,
semmi újdonság sincs Dobrev Klára európai minimálbérként emlegetett javaslatában, vagyis abban, hogy a mindenkori minimálbérnek az átlagkereset hatvan százalékát meghaladó összegnek kell lennie. Ezt a viszonyítást az Európai Szociális Charta régóta megfogalmazza ajánlásként, ugyanakkor a tagállamok többsége ezeket az ajánlásokat nem ratifikálta.
Az érdekképviselet elnöke hozzátette: nincs tehát semmi újdonság Dobrev Klára ígéretei mögött, ráadásul az Európai Bizottság nyilatkozatai is azt támasztják alá, hogy tagállami hatáskör marad a minimálbér meghatározása, az összeg pedig az érdekképviseletek és a kormány egyeztetésének eredménye.
A Központi Statisztikai Hivatal adataiból egyértelműen kiderül, hogy a baloldali kormányok alatt sokkal több képzetlen munkavállaló dolgozott.
Míg 2007-ben a jelenleginél ötszázezer fővel dolgoztak kevesebben, a munkavállalók közel 13 százaléka legfeljebb nyolc általános iskolát végzett. Ma a legfeljebb általános iskolát végzettek aránya – jóval magasabb foglalkoztatottság mellett – kevesebb mint tíz százalék.
Ezzel szemben a Gyurcsány-kormány idején
a magasan képzett, főiskolát vagy egyetemet végzett munkavállalók 21,5 százalékos aránya messze elmaradt a jelenlegi, közel harminc százalékos aránytól.
Ahogy arról lapunk korábban beszámolt, egyre több idehaza a magas képzettséget igénylő munkahely. A szakszervezetek ezért is üdvözölték azt a világszerte egyedülálló kormányzati bértámogatási programot, amely a járvány idején nyújt állami támogatást a kutatás-fejlesztés területén dolgozó munkavállalók megtartásához.
A kormány emellett a beruházások támogatásán keresztül is ösztönzi a magas hozzáadott értékű munkahelyek létrejöttét.
