Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.Továbbra is az európai minimálbér bevezetéséről beszélt tegnapi sajtótájékoztatóján Dobrev Klára, ugyanakkor a korábbiakkal ellentétben már óvatosabban fogalmazott.
A Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselője gyakorlatilag elismerte, hogy legfeljebb saját tervei között szerepel az európai minimálbér: arra kérte az Európai Bizottságot, hogy haladéktalanul dolgozza ki azt a módszertant, amellyel minden egyes uniós országban meg lehet állapítani, hogy mekkora a tisztességes megélhetéshez szükséges kötelező legkisebb kereset.
Gyurcsányné ugyanakkor néhány hete még magabiztosan állította, hogy már csak egy lépés választja el a közösséget az egységes minimálbérezés gyakorlatának kialakításától.
Az Európai Bizottság és annak elnöke, Ursula von der Leyen viszont következetesen cáfolja Dobrev Klárát: Brüsszel hallani sem akar a keresetek egységes, uniós módszertan szerinti kialakításáról, a minimálbér tagállami hatáskör marad.
Az Európai Bizottság következetesen azt várja a tagállamoktól, hogy háromoldalú szociális párbeszéd során alakítsák ki a munkaadói és a munkavállalói érdekképviseletek a minimálbér összegét.
Magyarországon évek óta a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumán dől el a kötelező legkisebb kereset sorsa,
a kormány ráadásul minden évben azt hangsúlyozza, hogy nem határoz a minimálbérről: amíg a munkaadók és a szakszervezetek nem jutnak egyezségre, nem változik az összeg.
A szociális párbeszéd intézményesült leépítéséről ugyanakkor rendszeresen beszámol a Gyurcsány családhoz közeli Magyar Szakszervezeti Szövetség.
A háromoldalú egyeztetések hiányát annak ellenére hangoztatja Kordás László, a szakszervezeti konföderáció elnöke, a Gyurcsány-kormány egykori államtitkára, hogy maga is részt vesz az egyeztetéseken.
Az Európai Bizottság és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) jelenleg is fogalmaz meg ajánlásokat a minimálbér összegének kialakításához.
Az ajánlásoknak csak néhány uniós tagállam felel meg, hazánk ráadásul nem áll messze ezek teljesítésétől.
Az ajánlások közül a leggyakrabban két módszert emlegetnek: az egyik szerint az átlagkereset hatvan százalékát kell elérnie a minimálbérnek, a másik módszer szerint pedig a mediánbér, vagyis a keresetek középértékének ötven–hatvan százalékát.
Dobrev arról ugyanakkor sosem beszél, hogy Magyarországon nagyon kevesen dolgoznak az idén bruttó 161 ezer forintos minimálbér összegéért.
A kötelező legkisebb keresetűek közül a legtöbben a Magyarországon szintén meghatározott,
a középfokú végzettséghez kapcsolódó garantált bérminimum idén bruttó 210 600 forintos összegét kapják. Ez az összeg európai összehasonlításban már a középmezőnyben van.
Ha a minimálbér és a garantált bérminimum ezek súlyozott átlaga alapján egyetlen összeg lenne, az már a régió legmagasabbjának számítana.
Korábban beszámoltunk róla, hogy
a hivatalosan minimálbérért foglalkoztatottak – a tavaly év végi adatok szerint mindössze kétszázötvenezer dolgozó – jellemzően zsebbe kapják keresetük további részét.
Ráadásul a járvány megjelenése óta vélhetően csökkent a fekete- és a szürkefoglalkoztatás, így a minimálbérért dolgozók száma is.
Ott sincs kolbászból a kerítés.
Az uniós költségvetés tervezetében szereplő javaslatot a vállalatok és a politikusok is gyűlölik.
Magyarország továbbra is a kínai beruházások első számú európai célpontja kíván maradni.
Már több mint 21 ezren dolgoznak az idei Nyári diákmunka programban
Ott sincs kolbászból a kerítés.
Az uniós költségvetés tervezetében szereplő javaslatot a vállalatok és a politikusok is gyűlölik.
Magyarország továbbra is a kínai beruházások első számú európai célpontja kíván maradni.
Már több mint 21 ezren dolgoznak az idei Nyári diákmunka programban
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Ott sincs kolbászból a kerítés.
Az uniós költségvetés tervezetében szereplő javaslatot a vállalatok és a politikusok is gyűlölik.
Magyarország továbbra is a kínai beruházások első számú európai célpontja kíván maradni.
Már több mint 21 ezren dolgoznak az idei Nyári diákmunka programban
Világszerte és hazánkban is megfigyelhető, hogy egyre nagyobb arányban alapítanak új cégeket az 55 év felettiek.
Az Európai Unióban minden ötödik munkavállaló részmunkaidőben dolgozik.
Az EU az európai gazdák kárára segítené az ukránokat a költségvetési forrásokból.
Egy idős férfi kórházba került.
Természetes jelenség lehet.
Alexander Dobrindt német belügyminiszter osztrák, lengyel, dán, francia és cseh kollegájával az illegális bevándorlás elleni küzdelem szigorításáról tárgyalt pénteken.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
