A frankfurti székhelyű EKB csütörtöki közlése szerint a kormányzótanács arról döntött, hogy március 25-e után csak akkor biztosítja a likviditást, ha létrejön egy az EU és az IMF által támogatott program, amely biztosítja a bankrendszer fizetőképességét.
A nicosiai parlament kedden elvetette, hogy a 10 milliárd eurós nemzetközi mentőcsomag megadásának feltételéül szabott 5,8 milliárd dolláros plusz önrészt elsősorban a betétek megadóztatásával teremtse elő. Ezután egyre több találgatás jelent meg, hogy a ciprusi kormány alternatív javaslatot készít elő.
Az úgynevezett B terv állítólag előirányozza a 100 ezer eurót meghaladó betétek megadóztatását, a nyugdíjpénztári eszközök átalakítását államkötvényekké, és csütörtökön napvilágot látott információk szerint a szigetország második legnagyobb bankja, a Laiki Bank felszámolását. Ezek az intézkedések 4,2 milliárd euró bevételhez juttatnák a ciprusi költségvetést. A kormány ezt az új elképzelést csütörtökön terjesztené a parlament elé. Ugyanakkor miután a ciprusi államfő fogadta a főbb politikai pártok vezetőit, a kormányzópárt parlamenti frakcióvezetője azt mondta, szerinte nem készül el a parlament csütörtöki ülésére a kormány B terve. A Laiki Bank bankjegykiadó automatái csütörtök reggel óta nem adnak ki pénzt, a gépek előtt óriási sorok kígyóznak.
Cipruson a betétállomány mintegy 70 milliárd euró, míg az ország hazai összterméke (GDP) 18 milliárd euró. A ciprusi pénzügyi válság nagyban a görög adósságválságra vezethető vissza, miután a ciprusi bankok jelentős mennyiségű görög állampapírt birtokoltak, amelyek egy részét tavaly le kellett írniuk.
Egy csütörtökön ismertetett ciprusi felmérés szerint a lakosság 91 százaléka ellenzi a bankbetétek megadóztatását és 63 százalékuk támogatja a kilépést az euróövezetből.
A ciprusi mentőcsomag végleges változata minden bizonnyal tartalmazni fogja a bankbetétekre kivetendő adót – mondta Jeroen Dijsselbloem holland pénzügyminiszter, az euróövezeti pénzügyminisztereket tömörítő eurócsoport elnöke. „Valószínűleg elkerülhetetlen, hogy a végső csomag, amelyben megegyezünk, ne tartalmazzon valamiféle különadót” – mondta Dijsselbloem az Európai Parlamentben.
A miniszter megvédte az adót, mert szerinte anélkül nem lehetne olyan mentőcsomagot összeállítani, amely ne növelné az ország eladósodottságát. Figyelmeztetett, hogy a ciprusi válság rendszerszintű probléma, és remélte, hogy a kormány tisztességes megállapodásra jut a betétesekkel. Hangsúlyozta: az eurócsoport mindig ellenezte, hogy adót vessenek ki a 100 ezer euró alatti betétekre, ehelyett azt szorgalmazta, hogy az e fölöttieket adóztassák meg a ciprusi kormány által javasolt 9,9 százaléknál nagyobb mértékben.
„A betétek óriási része igazából nem is megtakarítás, hanem befektetés” – mondta Dijsselbloem az európai parlamenti meghallgatáson.
Rögtönzések és veszélyes precedensek jellemzik a Cipruson kialakult bankválság eddigi megoldási kísérleteit a Fitch Ratings helyzetértékelése szerint. A Fitch szerint a ciprusi segélycsomag esetében javasolt megoldás, vagyis a bankbetétesek bevonása a teherviselésbe az euróövezeti adófizetőkre háruló költségek minimalizálásának erőteljes döntéshozói szándékát tükrözi, ez a megoldás azonban potenciálisan veszélyes precedenst teremt más olyan valutauniós tagállamok számára, amelyek bankrendszere szintén gyenge lábakon áll. A cég elemzői szerint a ciprusi bankbetétek e héten foganatosított befagyasztása gyakorlatilag a szabad tőkeáramlás korlátozásával ér fel.
