Hivatalos levelet küldött az Európai Bizottság Ausztriának, Horvátországnak és Olaszországnak október 30-án, és ismételten jelezte, hogy
a három ország nem tesz eleget a radioaktív hulladékkezelés európai uniós irányelvének.
A megkeresés a kötelezettségszegési eljárás első lépése.
A használt radioaktív üzemanyagról és a radioaktív hulladékokról szóló direktíva részben az atomerőművi áramtermelésből, illetve a nem energetikai célú – kutatóreaktorokból, a mezőgazdaságból és az egészségügyből – származó radioaktív hulladékok kezeléséről úgy rendelkezik, hogy arról annak a tagállamnak kell gondoskodnia, illetve abban az országban kell elhelyezni véglegesen, ahol keletkezett.
Az irányelv az egész EU-ra kiterjedő keretben szabályozza a kiégett fűtőelemek és a radioaktív hulladék felelősségteljes és biztonságos kezelését magas szintű biztonság mellett, a jövő generációkra háruló indokolatlan terhek elkerülése érdekében – idézte fel az EB. Hozzátette, hogy
kifejezetten előírja a tagállamoknak, hogy dolgozzanak ki és hajtsanak végre nemzeti programokat a területükön keletkező kiégett fűtőelemek és radioaktív hulladékok kezelésére, a keletkezéstől az ártalmatlanításig.
A tagállamoknak először 2015 augusztusáig kellett bejelenteniük nemzeti programjaikat. A három fenti országnak most két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a bizottságnak, ennek hiányában a testület indokolással ellátott véleményt küldhet, ami az uniós kötelezettségszegési eljárás második szakaszát jelenti.
A három ország közül különösen Ausztria esete érdekes, hiszen atomerőművel nem rendelkezik, az egyéb forrásokból – így kutatóreaktorból is – keletkezik radioaktív hulladéka. Bécs – ahol a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség székhelye is található – úgy véli, hogy a nukleáris alapú áramtermelés nem biztonságos, ezért minden lehetséges eszközzel támadta Magyarországot és Nagy-Britanniát is az Európai Bizottságnál és Európai Bíróságnál abban a reményben, hogy meg tudja akadályozni a Paks II és a Hinkley Point C atomerőművi beruházásokat.
A Hinkley Point C építését nem akasztotta meg Bécs támadása
Fotó: Reuters
Mindkét projekt zavartalanul halad tovább, hiszen sem a bizottság nem adott helyt a Bécsből küldött kereseteknek, sem a bíróság a fellebbezéseknek. Figyelemre méltó, hogy
a nukleáris technológia veszélyességére hivatkozó Ausztria a saját radioaktív hulladékának kezelésére nem rendelkezik az Európai Bizottság által elfogadható kezelési és ártalmatlanítási tervvel.
Olaszország nagy feladat előtt áll, hiszen négy, már véglegesen leállított atomerőművet kell leszerelnie, vagyis tetemes mennyiségű radioaktív hulladék kezelését kell megoldania. A feladatot az állami tulajdonú Sogin végzi. A cég tervei szerint felszíni, magasabb biztonsági fokozatú végleges tárolókká alakítaná át a Caorso atomerőmű meglévő épületeit. A hulladék hetven százalékát jelenleg Szlovákiában kezelik, a folyamat során csökken a sugárzás mértéke és a térfogat is.
Horvátországnak nincs saját atomerőműve, de kap nukleáris alapon termelt villamos energiát a jugoszláv időkben épült, Szlovénia területén fekvő Krško létesítményből, ami a 20 éves üzemidőhosszabbítást követően 2043-ig működhet.
