Paks II-re nézve is kedvező döntést hozott az Európai Bíróság

Ismét elbukott Ausztria atomenergia-ellenes fellépése, miután az Európai Bíróság helyt adott a bizottság korábbi állásfoglalásának, vagyis annak, hogy a brit Hinkley Point C atomerőmű üzemeltetőjének nyújtandó állami támogatás jogszerű. Ez alapján a Paks II ellen indított hasonló eljárást a magyar fél számára kedvező módon zárhatja le a testület.

Ausztria keresete ellen, az Európai Bizottság korábbi határozatát jóváhagyva döntött kedden az Európai Bíróság az Egyesült Királyságban, Somersetben található Hinkley Point atomerőmű C egysége létesítésének tervezett állami támogatása ügyében. A döntés az alapján nem mondható meglepőnek, hogy tavasszal – ahogyan azt a Magyar Nemzet megírta –, Gerald Hogan, a bíróság főtanácsnoka azt javasolta a testületnek, hogy mondja ki: az Egyesült Királyság jogszerűen járt el a támogatás kidolgozásakor. Paks II hasonló jóváhagyásban reménykedhet.

Az egység 2023-tól hat évtizeden keresztül termelne villamos energiát. A jövőbeli üzemeltető, az EDF Energy leányvállalata, az NNB Generation kapná a három részből álló támogatást.

Az intézkedések egyike egy kompenzációs különbözeti szerződés, amely a Hinkley Point C által termelt áram értékesítésének árstabilitását biztosítaná.

A második az NNB Generation befektetői és az Egyesült Királyság energiaügyi és éghajlatváltozási államtitkára közötti megállapodás, amely kártalanítást biztosít abban az esetben, ha az erőművet politikai okokból a hatvan éves tervezett üzemidő előtt bezárnák.

A harmadik intézkedés egy hitelgarancia, amelyet az Egyesült Királyság nyújt az NNB Generation által kibocsátandó kötvényekre, biztosítandó a minőségi kötvény tőkéjének és kamatainak időben történő megfizetését.

A Hinkley Point C kivitelezése jelentősen késett a jogi huzavonák miatt
Fotó: Reuters

Az Európai Bizottság 2014. októberi határozatában

jóváhagyta a fenti intézkedéseket, azokat a belső piaccal összeegyeztethető állami támogatásnak minősítette, mivel nem befolyásolják hátrányosan a villamosenergia-termelés kereskedelmi feltételeit a közös érdekkel ellentétes mértékben.

Ausztria e határozat hatályon kívül helyezését kérte az Európai Unió törvényszéke előtt, amely azonban 2018. július 12-i ítéletével elutasította e keresetet. Bécs ezután fellebbezett, ezt utasította most el a bíróság. Ausztria érvelése, amely szerint egy új atomerőmű építése nem minősül közös érdekű célkitűzésnek, a bíróság szerint megalapozatlan, hiszen a jogszabályok nem követelik meg, hogy a támogatás közös érdekű célt kövessen.

A Paks II beruházás látványterve
Fotó: Paks II. Zrt.

A bíróság emlékeztetett továbbá, hogy

a tagállamok szabadon határozhatják meg az energiaforrások kiaknázásának feltételeit, a különböző energiaforrások közötti választást és az energiaellátás általános szerkezetét, és nem zárható ki, hogy e választás a nukleáris energiára essen.

Szinte szóról szóra ugyanez a huzavona zajlott, illetve zajlik Bécs, valamint a bizottság és a bíróság között Paks II esetében is. Brüsszel 2015 végén indított vizsgálata és számításai eredményeként kimondta, hogy a Paks II beruházás nyereséget hoz, az eltérő forgatókönyvek alapján kalkulált végeredmények középértéke 7,35 százalék. A testület szerint egy piaci befektető ennél fél százalékponttal magasabb hozamot várna el, ezért a bizottság véleménye szerint van a projektben a szigorú vizsgálati szempontok alapján kimutatható állami támogatás.

Ám az arányos a kitűzött célokkal, például az ellátásbiztonság erősítésével.

A brüsszeli jóváhagyást 2018 februárjában támadta meg Ausztria, amit a bíróság elutasított, majd Bécs fellebbezett. Most, hogy megszületett az ítélet a brit ügyben, a magyar beruházást érintő, ez időre felfüggesztett eljárás is folytatódhat. Az, hogy a bíróság az Európai Bizottság határozata mellett döntött, jó jelként értékelhető Paks II szempontjából.