Kis eséllyel lehet új minimálbéralku

Továbbra sem sikerült tető alá hozniuk a szociális partnereknek új megállapodást a minimálbér és a garantált bérminimum jövő évi mértékéről, így egyre valószínűbb, hogy a két összeg a korábban meghatározott nyolc-nyolc százalékkal nő 2020-ban. A kormány álláspontja szerint a képviseleteknek kell megegyezniük, míg a munkaadók a globális, s áttételesen a magyar gazdasági növekedés várható lassulása és a kisebb cégek talpon maradása ­miatt nem hajlandók eltérni az eredeti megállapodástól.

Hiába teljesített a vártnál jobban a gazdaság, lehet, hogy mégsem érvényesíthetik érdekeiket a dolgozók Fotó: Bach Máté

Várhatóan nem kötnek új megállapodást a munkavállalói és a munkaadói érdekképviseletek, így jövőre is nyolc-nyolc százalékkal emelkedhet a minimálbér és a garantált bérminimum összege a 2018. végén megkötött egyez­ség értelmében.

Azaz a minimálbér összege 2020-ban bruttó 161 ezer forintra, míg a középfokú végzettséghez kötött, a kötelező legkisebb keresetűek érdemi többségét adó bérminimum bruttó 210,6 ezer forintra nőhet.

A Magyar Nemzet úgy tudja, a kormány év végéig csak abban az esetben hívja össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának ülését, amennyiben a képviseletek ezt maguk kezdeményezik. Értesülésünk szerint a kabinet egyrészt az érvényben lévő, kétéves megállapodás miatt marad távol a minimálbérekkel kapcsolatos döntéstől, másrészt úgy tartják, a szociális partnereknek kell továbbra is egyez­ségre jutniuk. A 2020-as minimálbérek pontos összegét várha­tóan a december utolsó napján megjelenő Magyar Közlönyben hirdetik ki.

Hiába teljesített a vártnál jobban a gazdaság, lehet, hogy mégsem érvényesíthetik érdekeiket a dolgozók
Fotó: Bach Máté

Az idei tárgyaláson a munkáltatók vannak kedvezőbb helyzetben. Ennek oka, hogy a tavaly megkötött megállapodásban 2019-re és 2020-ra egy­aránt nyolc-nyolc százalékos emelésben egyeztek meg a felek.

Ugyanakkor a dokumentum egyik kitétele szerint, ha a 2019-re tavaly előrejelzett legfőbb makrogazdasági mutatókhoz képest a végleges adatokban érdemi eltérés van, újratárgyalhatók a jövő évre tervezett összegek. Az eltérés az előzetes adatok alapján egyértelműen lehetővé tette a megállapodás újratárgyalását, az egyeztetések az elmúlt hetekben el is kezdődtek a felek között.

Hiába teljesített ugyanakkor a vártnál jobban a magyar gazdaság, a munkáltatói érdekképviseletek nem kívánnak eltérni a korábbi megállapodástól, amely így változatlanul érvényben marad. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára lapunk megkeresésére megerősítette, nem kívánnak új alkut kötni a szakszervezetekkel.

Ennek oka elsősorban az, hogy ma már nincs olyan szakértői előrejelzés, amely ne számolna világgazdasági szinten a növekedés visszaesésével. A folyamat a magyar gazdaságra is hatással lesz, várhatóan hazánkban jövőre négy százalék körüli szintre mérséklődhet a GDP-növekedés az idei évre várható 4,8-5 százalék körüli mértékről.

– Továbbra is folyik a verseny a képzett munkaerőért, emiatt pedig a piacképes cégek jóval nagyobb mértékben emeltek eddig is a fizetéseken. Ugyanakkor a kis- és középvállalkozásoknak a kötelező nyolcszázalékos emelés még nem jelent komoly kockázatot – emelte ki Perlusz ­László, aki úgy látja, a tavalyi megállapodásban meghatározott nyolcszázalékos bérajánláson sem kívánnak változtatni, mivel a közszféra kiadásait növelné meg elsősorban, amely további karcsúsításra szorulna.

A főtitkár hozzátette: a cégek szakemberigénye nem mérséklődik, ezért a képzett dolgozók megtartása a minimálbérektől függetlenül nagy béremeléseket generál.

– Jelentősen elmaradt idén a minimálbérek emelkedése a versenyszféra bruttó 12 százalék körüli átlagos bérnövekedéstől, ráadásul a főbb gazdasági mutatók is jobbak a vártnál, ezért a szakszervezeti oldal elfogadhatatlannak tartaná a két számjegyű felzárkóztatásnál kisebb mértéket – hangsúlyozta megkeresésünkre Palkovics Imre.

A Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke kiemelte: a vállalati szféra adatait figyelembe véve a konföderáció a bérajánlás 12-15 százalékra emelésére is javaslatot tesz. Az elnök kiemelte: a cégek arányaiban még mindig kis részt fordítanak profitjukból bérre, ráadásul a gazdaság eredményei is a munkavállalóknak kedveznek.