Kevés, az is karbonintenzív
Egy másik eseményre is felhívta a figyelmet a szakértő: éppen a szóban forgó napon állították le végleg a Hamburg-Moorburg szénerőművet. Így Észak-Németországban egyetlen jelentős alaperőmű maradt, a brokdorfi atomerőmű, de az sem termel már sokáig, hiszen politikai okokból 2021 utolsó napján leállítják.
– A kritikus esetek sűrűsödése kódolva van ezekben a döntésekben. Éppen január 8-a szolgáltatott erre ízelítőt, hiszen aznap a németországi szél- és naperőművek nem segítettek a helyzeten.
A német megújuló alapú kapacitás összesen 116 ezer MW, ehhez képest azon a napon négyezer MW-ot adtak a szélkerekek és 1500 MW-ot a napelemek, miközben a rendszerterhelés 70 ezer MW volt.
A kereslet fedezéséhez szükséges áram döntő hányadát az alaperőművek, vagyis a gáz-, szén- és atomerőművek termelték meg, illetve importált is Németország. Ráadásul mivel az áramtermelés nagyrészt fosszilis alapú volt, ezen a napon az ehhez köthető szén-dioxid-kibocsátás 550 g/kWh körüli volt. A szomszédos Franciaországban a villamosenergia-termelés 65-70 százaléka nukleáris alapú volt, a kibocsátási érték pedig 80-90 g/kWh – fejtette ki Hárfás Zsolt.
A frekvenciaesés és az áramszünet pontos okait az európai átvitelirendszer-irányítók szervezete is vizsgálja még, de azt a következtetést már levonhatjuk – véli a szakértő –, hogy a szokásos mechanizmusokkal nem lehetett ellensúlyozni az eseményeket. A hideg miatt eleve több tartalékerőmű volt a hálózaton, de ez mégsem volt elegendő a kiegyensúlyozásra. Úgy néz ki, csak a szerencsén múlt, hogy elkerültük az egész Európára kiterjedő áramkimaradást.
Bosszúságok és életveszély
Kolozsváron nem nyíltak fel a fizetőparkoló sorompói, nem működtek a közlekedési lámpák, többen a liftekben rekedtek a január 8-i áramszünet miatt. De több berendezés is leállt az Azomures kombinátban, amely felett barnás felhő jelent meg, vagyis vegyi anyag került a légkörbe az üzemből. A közlekedés megbénulásáról számoltak be a 2019-es, Angliát és Walest érintő áramkimaradás alatt is, amikor a mobilszolgáltatás és egyes kórházak működése is leállt. Ugyanabban az évben emberéleteket is követelt az áramszünet. Venezuelában öt napra nyúlt a szolgáltatás kiesése, és mivel a kórházakban vagy nem működtek a dízelgenerátorok, vagy csak néhány kritikus osztály működtetésére adtak elegendő áramot, a lélegeztetőgépeket például nem tudták üzemben tartani.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!