Legkorábban az ősszel kezdődő bértárgyalásokon rajzolódhat ki, hogy az Orbán Viktor miniszterelnök által bejelentett cél, vagyis a kétszázezer forintos minimálbér hány lépésben érhető el, és a jelentős emeléshez milyen egyéb, elsősorban a kis- és középvállalkozásokat támogató intézkedések társulhatnak.
A miniszterelnök kiemelte: csak úgy érhető el egy vagy két lépcsőben a kétszázezer forintos kötelező legkisebb bér, hogy az emelés ne sodorja veszélybe a kisebb vállalkozások működését. Ehhez például az adócsökkentés lehet a hatékony lépés.
Orbán Viktor azt is leszögezte, hogy
a minimálbérről és a garantált bérminimumról a szociális partnereknek, vagyis a szakszervezeteknek és a munkáltatóknak kell egyezségre jutniuk.
Már sejthető ugyanakkor a felek szándéka:
a 2016-ban megkötött, jelentős béremelést és adócsökkentést tartalmazó, 2022-ben lejáró bérmegállapodást követően ismét egy hasonlóan nagy horderejű, érdemi keresetfelzárkózást generáló, hosszú távú egyezség megkötése.
Egy ilyen megállapodás részeként
elképzelhető, hogy akár már 2022-ben kétszázezer forintra nőjön a minimálbér a jelenlegi 167 400 forintról.
Ehhez egy lépésben 19,5 százalékos emelésről kellene ősszel megegyezniük a képviseleteknek. Nem lenne példátlan a legkisebb bérek ekkora horderejű emelése: 2017-ben a garantált bérminimum 25 százalékkal, a minimálbér pedig 15 százalékkal nőtt.
A kötelező legkisebb kereset csaknem húszszázalékos emelése a munkavállalók kis részét érintené közvetlenül, mindössze öt-hét százalékát.
A közvetett hatása ugyanakkor rendkívül szerteágazó, akár több millió magyar állampolgár érdemi életszínvonal-emelkedéséhez járulhat hozzá.
A bruttó 33 ezer forintos emelés közvetlenül 250 ezer, hivatalosan minimálbérért dolgozó munkavállalót érint. Magyarország kétféle minimálbért alkalmaz. Ha a minimálbér egy vagy két lépcsőben csaknem húsz százalékkal nőne, várhatóan a magasabb összegű, az idén bruttó 219 ezer forintos, immár mintegy egymillió munkavállalót érintő garantált bérminimum is majdnem ekkora mértékben emelkedne.
Ez csaknem 45 ezer forintos bruttó béremelést eredményezne a bérminimumért foglalkoztatottaknál. Ebben az esetben már az ennél magasabb kereseti kategóriákban is emelniük kellene a munkáltatóknak.
A kétszázezres minimálbér tovagyűrűző hatásait is figyelembe véve akár kétmillió munkavállaló fizetése nőne, hazánk pedig jelentős előnyre tenne szert a régiós bérversenyben is.
A minimálbér érdemi emelése nem csak a munkavállalók jövedelmi helyzetét javítaná, mivel a kötelező legkisebb bér számos szociális juttatás számítási alapja.
A mindenkori minimálbér befolyásolja például a gyed, így a nagyszülői gyed, a táppénz, az álláskeresési járadék vagy éppen bizonyos betegségekhez kapcsolódóan a munkavállalói adóalap-csökkentő kedvezmény összegét is.
A gyed például nem lehet magasabb, mint a minimálbér kétszeresének a hetven százaléka, vagyis idén 234 ezer forint. Ha a minimálbér kétszázezer forint lenne, akkor a gyed összegének plafonja elérné a 280 ezer forintot, tehát több kisgyermekes szülő havonta akár ötvenezer forinttal többől gazdálkodhatna.
Szintén a minimálbér határozza meg a bizonyos betegségek – például a cukorbetegség vagy egyes anyagcserezavarok – után érvényesíthető adóalap-csökkentés mértékét. A kétszázezer forintra emelkedő minimálbérrel az érintetteknél éves szinten a jelenleginél akár harmincezer forinttal több pénz maradhat.
Sokakat érint a táppénz, amelynek napi összege nem haladhatja meg a minimálbér kétszeresének harmincadát, vagyis most 11 130 forintot. A csaknem húszszázalékos minimálbér-emeléssel a táppénz összegének napi plafonja 13 400 forintra nőne.
