Egy éve vette át az eurózóna jegybankjának, az Európai Központi Banknak (EKB) a vezetését Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi elnöke. Neki jutott eddig messze a legnehezebb feladat a koronavírus-járvány miatt, ugyanakkor az új elnök kibővítette a jegybank politikáját elődeihez képest: többek között a klímavédelemmel és a társadalmi egyenlőtlenségekkel is foglalkozik.
Felmerül a kérdés, hogy vajon miért vállal nagyobb szerepet a közös európai jegybank, mint korábban? Az egyik igen lényeges tényező az lehet, hogy a korábbi fő veszély, az infláció elleni küzdelem évek óta okafogyottá vált, hisz pont az ellenkezője, a túl alacsony infláció a jellemző, és ennek megfelelő monetáris politikát folytatott az EKB már a járvány megjelenése előtt is. Így azonban több dologra figyelhet az intézmény, ráadásul erre ösztönzi a másik ok is: nem egy ország, hanem egy 19 tagú övezet jegybankjáról van szó, és ennek a zónának a jegybank az egyetlen közös szervezete, így nagyobb felelősség is hárul rá, mint egy átlagos jegybankra.
Hosszú idő után felülvizsgálják az eurózóna jegybankjának monetáris politikáját
Fotó: Reuters
Míg az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kettős mandátummal rendelkezik – ezek az árstabilitás és a munkanélküliség –, addig az EKB feladatát eredetileg úgy határozták meg, hogy elődlegesen az árstabilitást kell figyelnie, másodlagosan az Európai Unió politikáját általánosságban kell támogatnia. Ez utóbbi pedig tágan értelmezhető feladat. Elődjeitől eltérően, akik szigorúan a hagyományos jegybanki feladatokra koncentráltak, Lagarde él a lehetőséggel, hogy intézménye szociális kérdésekben is fellépjen, mint a táradalmi és a nemek közti egyenlőtlenség csökkentése.
A jegybank új politikájának bírálói is vannak, elsősorban a legnagyobb súlyú tagállam, Németország részéről. A kritikák elsősorban az EKB eszközvásárlási programjait érintik, mivel a németek általában is óvatosabban közelítik meg a fedezetlen pénzkibocsátás kérdését, ugyanakkor olyan aggályok is megfogalmazódnak, hogy szabad-e a jegybanknak politikai kérdésekbe is beleszólni, miközben alapvetően egy nem közvetlenül választott demokratikus szervezet, és nincs is tisztázva, hogy milyen jogosultsága és eszközei vannak az ilyen jellegű lépésekhez.
Az EKB ugyanakkor támogatást is kap az új megközelítéshez: az Európai Parlament részéről elhangzott a felvetés, hogy a jegybank hatalmas pénzügyi lehetőségeivel aktívan bekapcsolódhat például a klímavédelembe, ráadásul ez a cél még nem volt jelentős, amikor az EKB feladatkörét megalkották, így most ez lényegében hiánypótlásnak is tekinthető bő két évtizeddel a közös valuta bevezetése után.
