Napenergia: gyenge évet zárhat az ágazat

Túlzottan magasnak tartja a szakma a napelemek után fizetendő termékdíjat.

A korábbiaknál gyengébb évet zárhat idén a napenergia-szektor. Az elmúlt két esztendőben évről évre megduplázódott országunkban a szolárrendszerek kapacitása – az összteljesítmény 2015 végére már elérte a 150 mega­­wattot –, ebben az évben viszont már az is jó eredmény lesz, ha szinten marad a termelés, tudtuk meg a Manap Ipar­ági Egyesület elnökétől. Szolnoki Ádám elmondta: idén egyebek mellett az zavarta meg a piac működését, hogy a kormány az Otthon melege program keretében kisebb összegű, pontosan meg nem határozott nagyságú támogatást hirdetett meg a napenergia hasznosításának elterjesztése céljából. Ez a pályázati lehetőség arra elegendő volt, hogy hamis várakozásokat gerjesszen a kis méretű naperőművek telepítését tervezők körében. Ahhoz azonban már kevés volt, hogy fellendítse az iparágat. Így sokan elhalasztották a beruházásaikat a megszerzendő támogatásban bízva, amelyhez végül nem jutottak hozzá. A szakember hozzátette: az sem segíti a napenergia üzletág bővülését, hogy bizonytalan a jogszabályi környezet, s a kormányzat időnként visszamenőleges hatályú törvényekkel gátolja az ágazat fejlődését.

Szolnoki Ádám arról is beszámolt, hogy a szakma továbbra is túlzott mértékűnek tartja a napcellákra kivetett termékdíjat. A kabinet tavaly a napelemekre kilogrammonként 114 forintos környezetvédelmi termékdíjat rótt ki, ami európai mércével mérve is kiemelkedően magas összeg. Emellett a kevésbé veszélyes hulladéknak számító napcellákat terhelő adó kétszer akkora, mint például az erős szennyező anyagokat tartalmazó akkumulátorok termékdíja.

Úgy tudjuk: az iparágban tevékenykedőknek továbbra sincs információjuk arról, hogy mire költötte a kormány azt a csaknem kétmilliárd forintot, amit eddig termékdíjként szedett be a szektortól. A díj bevezetése óta eltelt csaknem két év alatt ugyanis nem sikerült megoldania a kormányzatnak még a sérült, illetve leszerelt napelemek újrahasznosítását sem. Annak ellenére, hogy a sarc kirovásának a kabinet részéről az volt az egyik legfőbb indoka, hogy meg kell teremteni az újrahasznosítás anyagi hátterét.

Az elnök arról is beszélt, hogy jövőre több európai uniós forrásból is számíthat támogatásra a szolárszektor, a pályázatok részletei azonban egyelőre nem ismertek. Erről szakmai körökben azt állítják, hogy az uniós pénzek megszerzésére már a kormányközeli körökben is készülnek. Lapértesülések szerint egyszerre négy új társaságot is bejegyeztek például a Sánta János érdekkörébe tartozó, a trafiktörvény kedvezményezettjei közé sorolt, dohánykereskedelemmel foglalkozó Continental-csoport központi címén. A 3-3 millió forint törzstőkével alapított vállalkozások fő profilja a villamosenergia-termelés, ami elüt a csoportétól. A Lázár János kancellária­miniszter dohányügyi tanácsadójaként számon tartott Sánta János birodalmának eddigi tagjai ugyanis döntően a dohányágazatban ténykednek. Az újonnan alapított kft.-k a Solarbeam, Solarbelt, Solarbird és Solardeck névre lettek keresztelve. Lapunk a napenergia-üzletben való megjelenéssel kapcsolatban korábban megkereste a Continental-csoportot, ám kérdéseinkre nem kaptunk választ a vállalattól.

Ugyancsak az iparágból származó információink szerint a kormányzati hátszelű szolárcégek az elkövetkező években szinte bizonyosan tetemes bevételre tehetnek szert. A kormány ugyanis állami és önkormányzati megrendelések formájában a napenergia-iparban osztaná szét az elkövetkező években az egyes operatív programokban elkülönített több száz milliárd forint uniós forráshoz hasonlóan annak a mintegy kilencvenmilliárd forint vissza nem térítendő támogatásnak a jelentős hányadát is, amelyet eredetileg a lakosság kapott volna a lakások energetikai korszerűsítésére az Európai Uniótól. Ennek a keretnek az átcsoportosítását azonban egyelőre nem hagyta jóvá Brüsszel.

Szakértők úgy vélik: a befektetések megtérülése a naperőművek esetében az uniós támogatásoktól függetlenül is szinte garantált, miután a mostani kötelező áramátvételi rendszert (kát) januártól felváltó zöldenergia-termelési és -támogatási rend, az úgynevezett metár is előírja az ilyen erőművekben termelt villamos energia kiemelt áron történő felvásárlását a helyi áramszolgáltatóknak. Míg az erőművi átlagár kilowattóránként 15-20 forint körül mozog, addig a nap­energiával előállított áramért a szolgáltatóknak 31,77 forintot kell fizetniük, s ez az átvételi ár az új szabályok szerint ja­nuártól minden évben növekszik majd legalább az infláció mértékével. Így a szolárbefektetéseknél könnyen elérhető az évi legalább 10 százalékos hozam. Vagyis átlagosan tíz év alatt megtérül a többnyire huszonöt évig működőképes naperőművek telepítése. Ezért hosszú távon kifejezetten vonzó üzletágról van szó, miután a kormány az erőműveknek huszonöt évig garantálja is a napcellákkal termelt villamos energia átvételét. A zöld­áram-felvásárlás többletköltségeit pedig továbbra is az ipari fogyasztókkal fizetteti meg a kabinet. Emellett a naperőművek telepítése elé nem állít a kormány olyan adminisztratív korlátokat, mint a szélerőművek esetében.