Ugyan még sok a kérdés a hidrogén energetikai hasznosításának területén, máris formálódik az Oroszország és az Európai Unió közti új energetikai együttműködés.
A felek közti párbeszéd 2014 óta akadozik, most mégis magas rangú tisztségviselők egyeztettek az újonnan kialakuló piaci lehetőségekről a december első napjaiban online tartott EU–Oroszország klímakonferencián, amelyhez hasonló eseményt korábban még nem szerveztek. Az eseményen világossá vált, hogy az Európai Bizottság érdeklődése az Oroszországgal folytatott klímaügyi együttműködés iránt egyre nő.
– Az EU-nak és Oroszországnak együtt kell felkészülnie a dekarbonizációs időszakra úgy, hogy az mindkét fél számára sikert hozzon
– jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság zöldügyekért felelős alelnöke. Hozzátette, hogy az Európai Zöld Megállapodás (Green Deal) tükrében érdemes kialakítani az EB és Oroszország között egy közös kiindulási alapot, amely az együttműködési lehetőségek bővülését nyújthatja. Kiemelte, hogy a fosszilis energiahordozóknak hosszú távon nincs jövőjük, ezért azok termelőországainak és importőreinek is alkalmazkodniuk kell a jövőbeli új helyzethez. Az alkalmazkodás tehát közös felelősség, Európa és Oroszország sorsa szorosan összefügg – hangoztatta az alelnök.
Karsten Sach, a német környezetvédelmi minisztérium kabinetfőnöke úgy vélekedett, hogy a jövő hidrogéntermelése zöld (amennyiben az elektrolízishez karbonsemleges villamos energiát használnak fel), Oroszország pedig rendkívüli lehetőségekkel rendelkezik e téren. A fogadó félnek most az új infrastruktúra kiépítése a feladata. A hamarosan befejeződő Északi Áramlat II vezetékről azt mondta, hogy a földgázra csak az átmeneti időszakban lesz szükség, a hosszú távú jövő a hidrogéné.
Az exportőr oldalán Vlagyimir Putyin orosz elnök klímapolitikai tanácsadója, Ruszlan Edergerijev jelezte, hogy rendkívül káros lenne a karbon importvám bevezetése az EU kibocsátás-kereskedelmi rendszerének (ETS) reformja révén. Emellett felesleges is lenne abban az esetben, ha a párizsi klímamegállapodáshoz több ország kötné magát. A mechanizmus a szén-dioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célozza. Kiemelte továbbá, hogy
a zöldhidrogén előállításához a karbonmentes atomenergia jó alapul szolgál a klímacélok eléréséhez.
Egyelőre azonban nyitott kérdés az EU-ban, hogy fenntartható energiaként tekint-e az atomenergiára – emlékeztetett Kirill Komarov, a Roszatom vezérigazgató-helyettese, aki egyúttal az európai és az orosz rendszerek és tanúsítványok szinkronizálásának fontosságát is hangsúlyozta.
A Gazprom infrastruktúrája eddig bevált, kérdés, mennyire kell átalakítani az új korszakhoz
Fotó: Roman Pilipey/EPA
Beszédes az is, hogy a Rusatom Overseas kutatás-fejlesztési tevékenysége jelenleg teljes egészében a hidrogén hasznosításához köthető technológiai kérdések megválaszolását célozza. Nem véletlenül, hiszen az, hogy az oroszországi atomerőművek többsége az Uráltól nyugatra helyezkedik el, kedvező pozíciót biztosít az orosz zöldhidrogén-exporthoz. (Az egyik legnagyobb magyarországi pilot projektről, illetve a kísérleti beruházások támogatásáról is beszámoltunk. A Szegedi Tudományegyetem kutatóinak átütő sikeréről itt olvashatnak.)
A szállításhoz egyértelműen a Gazprom infrastruktúrája jöhet szóba, és az orosz gázipari konszern már vizsgálja is, hogyan küldhet hidrogént a vezetékein nyugatra, ahonnan pedig szén-dioxidot fogadna – számolt be az Interfax hírügynökség. Annak a hidrogénnek viszont nem kell majd túl hosszú utat megtennie, amelyet Németországban, az Északi Áramlat bekötési pontjának közelébe tervezett üzemében állít majd elő.
A cég, amely Gazprom Hydrogen néven leányvállalatot is alapít, már jövőre értékesítené hidrogénjét harmadik fél számára, bár nem zöldet, hanem metán alapút. Szerencsés egybeesés, hogy éppen a múlt heti EU-s klímacsúcson egyeztek meg abban a résztvevők, hogy ez a technológia is lehet biztonságos és fenntartható.
(A megállapodás magyar vonatkozásairól Kaderják Péter beszélt lapunknak.)
