A klímacélok egy platformra terelték a világ vezetőit

A világ vezetői szombaton videokonferencián erősítették meg elkötelezettségüket a 2015-ben a párizsi klímaegyezményben vállalt céljaik mellett, és további ambiciózus ígérteket tettek. Brazília és Ausztrália nem kapott lehetőséget a felszólalásra.

Aisha 11, carries coal to be used for cooking and heating from a brick-making factory in Jalalabad December 17, 2013. REUTERS/Parwiz (AFGHANISTAN - Tags: SOCIETY) - RTX16M63 Fotó: Reuters

Emmanuel Macron francia köztársasági elnök a nemzetközi videokonferencia egyik házigazdájaként üdvözölte az Európai Unió és Kína elismerésre méltó erőfeszítéseit, amellyel az öt éve aláírt párizsi klímaegyezmény által meghatározott célok elérése érdekében dolgoztak. Egyúttal köszöntötte Joe Biden megválasztott amerikai elnököt abból az alkalomból, hogy az atlanti nagyhatalom – Biden ígérete szerint – 2021-től visszatér a párizsi egyezményben részt vevő országok körébe azt követően, hogy 2017-ben Donald Trump kivonta az Egyesült Államokat a klímavédelmi kötelezettségek alól.

– Szorít minket az idő, azonnali cselekvésre van szükség. Olyan ambiciózus célokat kell magunk elé tűzni, amelyek valódi lehetőséget teremtenek arra, hogy 2050-ben elérjük a karbonsemlegességet

– hangsúlyozta a francia államfő a hétvégén megrendezett virtuális klímacsúcson. Macron egyúttal felszólította a francia nagyvállalatokat, hogy az üvegházhatású gázok kibocsátásának visszaszorítására tett erőfeszítéseiket tegyék láthatóbbá, és a párizsi egyezményben megjelölt célnak megfelelően a magántőke is segítse a függetlenedést a fosszilis energiaforrásoktól.

A világon a legtöbb üvegházhatású gázt kibocsátó ország képviseletében Hszi Csin-ping (Xi Jinping) kínai államfő ígéretet tett:

25 év alatt (2005–2030 között) Kína 65 százalékkal fogja csökkenteni az ország karbonintenzitását, azaz a gazdasági termelésével arányos CO2-kibocsátást.

Kijelentette továbbá, hogy Kínában a nem fosszilis energiatermelés és felhasználás aránya 25 százalékra növekszik majd a szél- és napenergia felhasználásának fejlesztésével.

Peking 2060-ra vállalja a teljes karbonsemlegesség elérését.

Kína nem teríti ki összes kártyáját

A kínai elnök Donald Trump hivatalban lévő amerikai elnökre utalva ugyanakkor megjegyezte: – Sehova nem vezet, ha valaki önkényesen, egyoldalúan kivonja magát egy multilaterális egyezményben vállalt kötelezettségei alól. Csak egységben és szoros együttműködéssel tudunk létrehozni egy minden nemzet számára kedvező helyzetet. Hszi megjegyezte, hogy Kína nem fedi fel az összes kártyáját, amíg nem hallja az Egyesült Államok javaslatát is a globális klímaválság megoldása érdekében vállalt kötelezettségeiről.

Joe Biden szombaton közleményben tett ígéretet arra, hogy hivatalba lépése után az Egyesült Államok visszatér a párizsi egyezményben részt vevő országok körébe. Vállalta, hogy elnöki mandátumának első száz napja alatt klímakonferenciára hívja össze a világ vezetőit, hogy az Egyesült Államok 46. elnökeként folytathassa majd a munkát nemzetközi partnereivel.

– A Biden–Harris-kormány elkötelezi magát, hogy az Egyesült Államok 2050-re megvalósítja a karbonsemlegességet

– fűzte hozzá Joe Biden.

India a célokat is túlteljesíti

Narendra Modi indiai miniszterelnök beszédében tájékoztatta a videokonferencia résztvevőit, hogy országa nemcsak jó úton halad afelé, hogy teljesítse a párizsi egyezményben vállalt kötelezettségeit, de várhatóan túl is teljesíti az öt évvel ezelőtt maga elé tűzött célokat. Az ország a 2005-ös szinthez képest eddig 21 százalékkal csökkentette az üvegházhatású gázok kibocsátását. Modi a párizsi egyezményt a legjelentősebb lépésnek nevezte a globális klímaválság kezelésében.

– De ma, ahogy a jövőre vonatkozó fogadalmainkat megtesszük, nem elég csak az új kötelezettségvállalásunkat megfogalmazni, át kell tekintenünk azt is, hogy az elmúlt években mit teljesítettünk korábbi fogadalmunkból

– hangsúlyozta az India teljesítményére büszke miniszterelnök.

Újrafeldolgozáshoz műanyaghulladékot gyűjtő kisfiú marabukkal egy indiai szeméttelepen. Vetélytársak
Fotó: Reuters

Li Shuo, a Greenpeace kelet-ázsiai területekért felelős szakértője és tanácsadója azonban a kedélyeket lehűtendő közölte: – Bár Hszi Csin-ping megjegyzései és kijelentései figyelemre méltó szándékot tükröznek a nemzetközi együttműködésre való hajlandóság terén, azért senki ne nyisson még pezsgőt, többre lesz szükség ahhoz, hogy Kína karbonmentes víziója megvalósulhasson.

Brazília és Ausztrália nem szólalhatott fel a konferencián, mert a két ország klímavédelmi célkitűzései és vállalásai nem voltak megfelelően számszerűek és ambiciózusak a konferencia szervezői által megfogalmazott elvárások alapján.