Provokatív koponyák fesztiválja

Van egy fesztivál Budapesten, ahol az emberi jövő legizgalmasabb kérdései kerülnek terítékre. Ahol hazánk és a világ élvonalából érkező tudósok, üzletemberek, robotépítők, paleontológusok, szupermodellek, kiberszakemberek vitatkoznak különleges módon. Ahol fiatalok ezrei követik személyesen és online a gondolatokat. A május 30—31-én megrendezendő Brain Bar alapítójával, Böszörményi-Nagy Gergellyel beszélgettünk.

Békés Bence
2019. 05. 23. 15:24
null
Böszörményi-Nagy Gergely: A nyugati kultúrkörben eszköz helyett gyakran cél a digitalizáció Fotó: Kurucz Árpád
Vélemény hírlevélJobban mondva- heti vélemény hírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz füzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

– A Budapesti Corvinus Egyetem diplomaosztóján arról beszélt, hogy a fiatalok legyenek hazafiak, Magyarországnak szüksége van rájuk. Mivel lehet itthon tartani őket?

– Jó feladatokkal. Egyre többen akadnak olyanok, akik az értelmes kihívást többre becsülik a pénznél. Ha olyan lehetőséghez jutnak, ahol a munkájuk eredménye, személyes hozzájárulásuk már rövid távon látszik, akkor elérhető, hogy ne csak egy helyettesíthető fogaskeréknek érezzék magukat. Nemcsak az itthon élők megtartásáról beszélek, hanem azoknak a hazacsábításáról is, akik külföldre mentek tanulni. Sőt az itt tanuló sok ezer külföldi diák­nak is érdemes lehetőséget kínálni Magyarországon. A Brain Bar ennek is eszköze: 2018 óta konkrét álláshelyeket is kínálunk a fesztiválon, azonnali kezdéssel.

– Egy türelmetlen Trónok harca-rajongó algoritmust írt, hogy kitalálja a sorozat még nem vetített részeit. Egy forgatókönyvíró munkáját például hogyan befolyásolja a technológiai változás?

– Konzervatívként azt gondolom, hogy a technológia inkább körülmény, a történelem szűk keresztmetszetét ma is az emberi természet jelenti. Az adottságok változnak, az alapvető igények nem. Az ember öntudatra ébredése óta a történetmesélés képességének segítségével értelmezi a világot. Juval Noah Harari első sikerkönyve, a Sa­piens hatásosan mutatja be, mi minden nőhet ki az alapvető igényeinkre épített, jól elmesélt történetekből, ideértve a nemzeti narratívákat is. Épp ezért mindegy, hogy a jövő ­történeteit egy forgatókönyvíró vagy egy algoritmus készíti-e el, sikere rajtunk fog múlni. Hogy olyan fordulatokra és karakterekre épül-e, amelyeket az emberek szívesen hallgatnak. Amikor a Brain Bar előadóit válogatjuk, sosem abból indulunk ki, hogy kinek hány tudományos publikációja van, inkább abból, hogy ki mennyire izgalmas karakter, milyen történetmesélő. A világ legprovokatívabb koponyáit keressük. Ha képesek vagyunk elérni, hogy egy budapesti színpadon összecsapjanak, az a Brain Bar esszenciája.

– Harari írja a Homo Deusban, hogy a technológia fejlődése révén az ember elérheti az örök ifjúságot. A technológia nem változtatja meg az emberi természetet?

– Miközben itt beszélgetünk, amerikai, japán és kínai nagyvállalatok sora ügyködik azon, hogy kifejlessze az örök fiatalság technológiáját. Kétféle megközelítés létezik: egyesek a gének öregedését próbálják megállítani vagy visszafordítani, mások a tudat digitalizálásával kísérleteznek és azon dolgoznak, hogy egy emberi lény tudása és képességei, intellektuá­lis kapacitása és egyedi személyisége a test fizikai eróziójától függetlenül a virtuális térben tovább létezhessen. Ez tehát ember és gép egyesülését jelenti, Raymond Kurzweil, a Google jövőkutatójának szavaival egyfajta intelligenciarobbanást, a fajunkra jellemző kreativitás és a gépek csaknem határtalan számítási képességének összeadódását. A két elgondolás közül talán ez az izgalmasabb. Mivel a szénalapú életformák, köztük az emberi szervezet nem igazán alkalmas a Földön túli világok meghódítására, hiszen nem viselné jól a hosszú csillagközi utazásokat, sokan ebben, a szilikonalapú élet létrehozásában látják a Homo sapiens túlélési esélyét. Az alapvető motivációt mégis az emberi természet, a kíváncsiság, az örök elégedetlenség és az új határvidékek meghódításának vágya jelenti. Abban hiszek, hogy a saját portánkon söprögessünk, a kisebb-nagyobb közösségeinkhez és a szülőföldünkhöz kötődő feladatoknál semmilyen utópia nem lehet fontosabb. Ettől még ismerni és értelmezni kell őket.

Böszörményi-Nagy Gergely: A nyugati kultúrkörben eszköz helyett gyakran cél a digitalizáció
Fotó: Kurucz Árpád

– Néhány hete hallottam egy pedagógiai konferencián elhangzott előadásban, hogy a digitalizációban járatlan tanárok tanítanak a digitális világban felnövő generációkat. Mi lesz így az oktatással, a tanár szerepével, hova tart ez az irány?

– A nyugati kultúrkörben a digitalizációba vetett hit lassan átveszi a vallás szerepét. Eszköz helyett célként beszélgetünk róla, már egyes vonatkozásainak megkérdőjelezése is eretnekségnek számít. Szerte a világban számos politikai vezető is bevette a pirulát, és ha az oktatás jövője kerül szóba, szinte kizárólag az úgynevezett digitális készségek fejlesztéséről hajlandók beszélni. Miközben az Európai Unió a világ pénzét elkölti, hogy digitális eszközbeszerzéseket támogasson az iskoláinkban, a gyerekek alapkészségeinek fejlesztése, az offline világban való kapcsolattartás, az érzelmek kifejezése vagy a természet törvényeinek ismerete visszaszorul. Szívesen látnék már egy hasonlóan kistafírozott európai programot az „analóg” képességek fejlesztésére is.

– Mindenfelől hallani a panaszt, hogy egyre kevesebbet olvasnak a gyerekek, mert a számítógép és a mobiltelefonok alkalmazásai kötik le az idejük nagy részét. Ön szerint is baj ez, amivel kezdenünk kell valamit?

– A megszaporodó balesetek ­miatt egy dán kisvárosban nemrég a járdába telepítették át a közlekedési lámpákat, mert az emberek gyaloglás közben sem bújnak ki a telefonjukból. A képernyő térhódításával olyan szellemet engedtünk ki a palackból, amelyiknek már nem parancsolunk. A Brain Bar idei vendégei között lesz Tiffany Shlain amerikai filmrendező, aki nemrég látványos dokumentumfilmet rendezett a technológiafüggőségről. Erre saját, személyes tapasztalatai inspirálták: előbb ő adta gyermekei kezébe az okostelefont, később ő tiltotta el őket a használatuktól. Ironikus, de az iPhone megalkotójáról, a néhai Steve Jobsról is mesélnek hasonlókat.

– Novák Katalin szereplése miként kapcsolódik a Brain Bar programjához?

– Novák Katalin visszatérő vendég a Brain Bar színpadán, s témái talán időszerűbbek, mint valaha. Az idei kerekasztal témáját a férfiasság és a feminizmus körüli viták adják majd. A család fogalmának jövőjéről és a népesedéspolitika kihívásairól, tehát civilizációs alapkérdésekről beszélünk. Közép-Európa és Magyarország e területen is az erős mondások és vitára ingerlő ötletek piactere, amiknek ott a helyük a fesztiválon.

– A szintén ön által vezetett Design Terminál startupokat mentorál. Nem kipukkadt lufi a start­upok világa?

– A média rendszeresen beleszeret egy-egy fogalomba, amit rövid idő alatt megrág és megun. Ez ne tévesszen meg senkit. Mi fiatal cégalapítókat mentorálunk, akiknek a jelentősége Magyarország jövője szempontjából óriási. Az a célunk, hogy minél többen vágjanak bele az ötletük megvalósításába, és építsenek olyan céget, amely határainkon túl is versenyképes, sőt a későbbiekben akár egy magyar világcég alapja lehet. Hogy ezeket a vállalkozásokat startupnak hívjuk-e vagy a gazdaságpolitika éppen aktuá­lis szóhasználatával élve induló innovatív vállalkozásnak, lényegtelen.

A téma legfrissebb hírei

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Címoldalról ajánljuk

Tovább az összes cikkhez chevron-right

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.