– mondta Izer Norbert, majd úgy felidézte, hogy nem a Google volt az egyetlen, amely jogi kifogásokat támasztott a reklámadó miatt. Az Európai Bizottság 2016-ban a közös piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánította az adót, az erről szóló határozatot azonban a kormány megtámadta Luxembourgban, az ügy nemrégiben fejeződött be végérvényesen.
– Az Európai Bíróság törvényszéke 2019-ben kimondta, hogy semmis a brüsszeli határozat, ezt azonban a bizottság nem hagyta annyiban. Ennek az lett a vége, hogy néhány héttel ezelőtt az uniós bíróság megerősítette korábbi döntését, így
a bizottság újra vesztesen hagyta el a jogi szorítót. Ráadásul a luxembourgi fórum mérföldkőnek számító döntést hozott – mondta az államtitkár, majd kifejtette: az Európai Bíróság révén Magyarországnak papírja van arról, hogy szabadon alakíthatja ki adószabályait, s itt elsősorban a saját érdekeire kell figyelemmel lennie.
– Van pénzügyi szuverenitásunk, s abból nem is kell engednünk. Másfelől az uniós bíróság sem lát semmi kivetnivalót abban, hogy Magyarország adófizetésre kötelezze a digitális óriáscégeket – fogalmazott az államtitkár.
Izer Norbert végezetül arról beszélt: ahogy a legkisebb vállalkozásoknak teljesíteniük kell a hazai adóügyi előírásokat, úgy a legnagyobb nemzetközi digitális vállalatok sem húzhatják ki magukat az itteni kötelezettségek alól.
Ahogy például a hazai bt.-knek, úgy a techóriásoknak sincs ez ügyben választási lehetőségük: ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon. Úgy vélte: itt vitatkozni már nemigen érdemes, fizetni kell.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!