Brüsszelnek papírja van róla, hogy mindenbe nem szólhat bele

– Brüsszel időről időre kísérletet tesz rá, hogy korlátok közé szorítsa a tagállamok mozgásterét, szuverenitását, ez a folyamat a pénzügyek, az adózás területén is tapasztalható. Ezért is nagyon fontos az az ítélet, amelyet a hét elején hozott meg az Európai Unió luxem­bourgi székhelyű bírósága – mondta lapunknak a pénzügyminiszter helyettese, amikor arra kértük, értékelje a reklámadóügyben hozott uniós bírósági ítéletet. – A jogi vita valójában hat és fél évvel ezelőtt kezdődött – idézte fel Tállai András államtitkár. A magyar törvényhozás akkor fogadta el a reklámadótörvényt, amit a bizottság azonnal vizsgálat alá vont. – Brüsszel kifogásolta, hogy akkoriban sávos, többkulcsos volt a reklámadó, és a kedvezményrendszer sem tetszett a bürokratáknak.

Erről 2016-ban határozatot is kiadott Brüsszel, amit azonban a bíróságon sem 2019-ben, sem most nem tudott megvédeni. Magyarország keresete nyomán Luxembourg megsemmisítette a bizottság döntését

– foglalta össze az eseményeket a miniszterhelyettes.

Tállai András két mozzanatra hívta fel külön a figyelmet. Egyrészt a bíróság érveire: – A luxem­bourgi testület ítélete mérföldkőnek számít, mivel úgy is értelmezhető, hogy a tagállamok szabadon határozhatják meg az adózási rendszerüket, és adott esetben akár úgy is dönthetnek, hogy valamely forgalmi típusú adóban is érvényre juttatják a teherviselési képességet figyelembe vevő szemléletet. Brüsszel az utóbbi években megpróbálta csorbítani a tagállamok adóügyi szuverenitását, ám a bizottságnak most már papírja van róla, hogy ezt nem teheti meg – fogalmazott a miniszterhelyettes.

Már eddig is milliárdok érkeztek a techcégektől. Tállai András szerint a digitális óriások ezután is fizetni fognak. Fotó: Mirkó István

Az ítélet másik fontos következménye az államtitkár szerint az, hogy az Európai Bíróság ismét megerősítette: a magyar reklámadótörvény összhangban van az uniós joggal. Ez azért fontos, mert a magyar állam ezzel a törvénnyel kényszerítheti a digitális óriáscégeket arra, hogy fizessenek idehaza adót.

– Jelenleg a magyar reklámadótörvény az egyetlen az EU-ban, amelyről több bírósági ítélet is kimondja, hogy minden jogi kívánalomnak megfelel. Rá­adásul alkalmazható is, hiszen milliárdos tétel érkezett már a magyar közkasszába a nemzetközi óriáscégektől – mondta Tállai András. Szavait azzal zárta:

a magyar kormány nem enged pénzügyi szuverenitásából, így nem asszisztál sem a bizottság hatáskörtúllépéséhez, sem ahhoz, hogy a legnagyobb techvállalatok kihúzzák magukat a közteherviselés alól.