Magyar módszerrel adóztatnák meg Amerikában a digitális vállalatokat

Google vagy más technológiai óriásvállalat? Mindegy a társaság neve és a cégforma, ha a feltételek fennálnak, adózni fognak Magyarországon – erről beszélt egy friss lapinterjúban az adóügyi államtitkár. Izer Norbert kifejtette: a magyar reklámadótörvény az egyetlen olyan szabályrendszer az EU-ban, amely az uniós joggal összhangban adóztatja meg a technológiai óriáscégeket, a közösségi oldalak üzemeltetőjét. Mint mondta, a magyar adóra már Amerikában is felfigyeltek, s lemásolnák.

A 16 év felettiek többsége a neten tájékozódik, a hatalom azé, aki az információt megszűri számukra Fotó: Reuters

Ha egy mezei állampolgár annál több adót fizet, minél nagyobb a jövedelme, akkor logikus volna, hogy a legnagyobb, a leggazdagabb vállalatok róják le a legtöbb közterhet. E logika azonban a nemzetközi technológiai óriásvállaltok ügyében mintha nem érvényesülne – a legtöbb országban még csupán azon gondolkodna, miképpen vonhatnák be a világ legbefolyásosabb vállalkozásait az ottani közteherviselésbe. A Pénzügyminisztérium adóügyi államtitkárának szavai szerint a megoldást több helyen is a magyar reklámadó szabályainak átvételében látják.

– Vannak, akik tanulmányozzák a magyar szabályozást. Talán furcsának hat, de mindenképpen érthető, hogy a legnagyobb érdeklődés éppen a techóriások földjéről, az Egyesült Államokból tapasztalható – fogalmazott Izer Norbert

abban az interjúban, amely a Médiapiac című szaklap legfrissebb számában jelent meg.

Fontos bírósági eljárás névadója lett a világcég
Fotó: Unsplash

Az államtitkár úgy vélekedett: Magyarország sikerrel oldotta meg azt a kihívást, amelyet a techóriások, a közösségi oldalakat működtető vállalatok megadóztatása jelentett. – Bár valóban nagy befolyású nemzetközi vállalatokról van szó, nekünk, ha a közteherviselésről van szó, nincs miért aggódnunk. A reklámadóval ugyanis olyan adózási szabályrendszert alakítottunk ki, amely kiállta mind a hazai, mind az uniós jog próbáját – mondta Izer Norbert.

Az interjú felidézi, hogy a reklámadótörvényt 2014-ben fogadta el a magyar parlament, s ez alapján adóköteles – többek között – az interneten, túlnyomórészt magyar nyelven vagy túlnyomórészt magyar nyelvű internetes oldalon megvalósuló reklámközzététel. Az adót a reklám közzétevőjének kell megfizetnie, vagyis annak a személynek vagy szervezetnek, aki/amely rendelkezik a reklámfelület felett. A paragrafusok 2017-ben megváltoztak, a módosítás lehetővé tette, hogy a magyar adóhivatal hárommilliárd forint vélelmezett adót állapítson meg azoknak az érintett szereplőknek a terhére, amelyek nem nyújtottak be adóbevallást. Emellett mód nyílt arra is, hogy többször kivethető és egyre emelkedő mulasztási bírságot szabjon ki a hivatal azokra a reklámközzétevőkre, amelyek nem teljesítik az egyik legfontosabb kötelezettségüket, s nem jelentkeznek be a hatósághoz. Utóbbi pont miatt vette kezdetét a később csak Google-perként emlegetett bírósági eljárás, amelyben végül a magyar kormány meg tudta védeni álláspontját.

– A döntés lényege, hogy a Google alanya a magyar reklámadónak, s így adóznia is kell Magyarországon

– mondta Izer Norbert, majd úgy felidézte, hogy nem a ­Google volt az egyetlen, amely jogi kifogásokat támasztott a reklámadó miatt. Az Euró­pai Bizottság 2016-ban a közös piac­cal összeegyeztethetetlennek nyilvánította az adót, az erről szóló határozatot azonban a kormány megtámadta Luxem­bourgban, az ügy nemrégiben fejeződött be végérvényesen.

Izer Norbert: Az Európai Bizottság a reklámadó ügyében vesztesen hagyta el a jogi szorítót Fotó: Magyar Nemzet

– Az Euró­pai Bíróság törvényszéke 2019-ben kimondta, hogy semmis a brüsszeli határozat, ezt azonban a bizottság nem hagyta annyiban. Ennek az lett a vége, hogy néhány héttel ezelőtt az uniós bíróság megerősítette korábbi döntését, így

a bizottság újra vesztesen hagyta el a jogi szorítót. Ráadásul a luxembourgi fórum mérföldkőnek számító döntést hozott – mondta az államtitkár, majd kifejtette: az Euró­pai Bíróság révén Magyarországnak papírja van arról, hogy szabadon alakíthatja ki adószabályait, s itt elsősorban a saját érdekeire kell figyelemmel lennie.

– Van pénzügyi szuverenitásunk, s abból nem is kell engednünk. Másfelől az uniós bíróság sem lát semmi kivetnivalót abban, hogy Magyarország adófizetésre kötelezze a digitális óriáscégeket – fogalmazott az államtitkár.

Izer Norbert végezetül arról beszélt: ahogy a legkisebb vállalkozásoknak teljesíteniük kell a hazai adóügyi előírásokat, úgy a legnagyobb nemzetközi digitális vállalatok sem húzhatják ki magukat az itteni kötelezettségek alól.

Ahogy például a hazai bt.-knek, úgy a techóriásoknak sincs ez ügyben választási lehetőségük: ha a feltételek fennállnak, akkor adózniuk kell Magyarországon. Úgy vélte: itt vitatkozni már nemigen érdemes, fizetni kell.