Reneszánszát éli itthon a lucerna

Egyre nagyobb népszerűségnek örvendenek a gazdálkodók körében a fehérjenövények, a szója mellett pedig kezdenek felzárkózni az úgynevezett alternatív fehérjeforrásnak számító kultúrák is. A lucerna vetésterülete évek óta emelkedik, az idén pedig a szegletes ledneket is felfedezték a gazdák. A termelők lelkesedését egyelőre a nem csekély támogatási összeg hajtja, a jövőben ugyanakkor a takarmányipar igényeinek növekedésével piaci alapon is jó üzlet lehet a termesztésük.

Jelentősen megnőttek a vetésterületek Fotó: Havran Zoltán

Alaposan megugrott az elmúlt években a fehérjenövények termőterülete hazánkban, a gazdálkodók körében a szója mellett az úgynevezett alternatív fehérjeforrások népszerűsége is növekedett. Nem csoda, hogy emelkedik a gazdálkodók termesztési kedve, hiszen ezen növények után jelentős támogatás jár. Az Agrárminisztérium (AM) tájékoztatása szerint az idén mintegy 8,8 milliárd forint termeléshez kötött támogatás jutott a szemes és szálas fehérjenövényt termesztő gazdaságokhoz. Az ez évi egységes kérelmek alapján a szemes növények esetében várhatóan 67 ezer forintot, míg a szálas növények esetében 24 ezer forint körüli összeget kaphatnak a termelők hektáronként. A szaktárcától megtudtuk: a támogatásnak köszönhetően a szálas fehérjenövények vetésterülete a program alatt 53 százalékkal nőtt. A szójabab esetében a támogatási program elindítása után hirtelen nagyot nőtt a vetésterület, a korábbi harminc-negyven ezer hektár helyett hetven-nyolcvan ezer hektáron vetettek szóját a termelők.

Az alternatív fehérjenövények a 2015-ben bevezetett új európai uniós előírásban, az éghajlat és a környezet szempontjából előnyös mezőgazdasági gyakorlatban (az úgynevezett zöldítésben) is kiemelkedő szerepet kaptak. Jó példa erre a lucerna, amely nitrogénmegkötő növényként a zöldítés egyik lehetséges módja. Az AM tájékoztatása szerint 2012 és 2016 között átlagosan közel 150 ezer hektáron termeltek lucernát a gazdák, 2017-ben a terület nagysága alig maradt el a 200 ezer hektártól, 2018-ban pedig meg is haladta azt. A lucernán kívül a takarmánybükkönyök és a herefélék területnagysága stabilan 600 hektár körül alakul, a szegletes lednek pedig kiugró területnövekedést mutat, a 2018 évi 11 hektár területről 2019-ben közel száz hektárra jelentettek be támogatási igényt a gazdák. A támogatások mellett a piaci helyzet befolyásolja leginkább a termesztési kedvet. Bár a legtöbben ezeket a növényeket még csak saját felhasználásra termesztik, ha a jövőben a takarmányipar is többet vásárol fel, a vetésterület is tovább bővülhet.

Jelentősen megnőttek a vetésterületek
Fotó: Havran Zoltán

A szója esetében ugyanakkor a kezdeti lelkesedést viszonylag gyors visszaesés követte. Bár a területnövekedéssel párhuzamosan a hektáronkénti hozamok is emelkedtek – a korábbi 1,7-2,3 tonna helyett 2,4-3 tonnás átlagtermést értek el a gazdálkodók –, a program indulásakor sokaknak kellett csalódniuk. A szója ugyanis speciális környezeti feltételeket és termesztési módszert igényel. Az agrártárca szerint több évnek el kell telnie ahhoz, hogy a tapasztalatok alapján kialakulhasson az adott régióban sikeresen alkalmazható gazdálkodási gyakorlat, aminek köszönhetően eredményes lesz a szójatermelés. Az idén összességében mintegy hatvanezer hektáron vetettek szóját a gazdálkodók, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara előzetes becslése szerint 2,966 tonna hektáronkénti hozammal 177 ezer tonna körüli össztermés várható.

– Az eddigi időjárási viszonyok alapján továbbra is jó termésre számítunk, a hektáronkénti hozam várhatóan több megyénkben is jelentősen meghaladhatja a háromtonnás szintet – mutatott rá kérdéseinkre adott válaszában a minisztérium. – A területi és hozam­adatok javulásának köszönhetően az országos szójatermés a 2014 előtti hetven-kilencven ezer tonnáról 2017–2018-ra 180-190 ezer tonnára nőtt, ami lényegé­ben a kibocsátás megduplázódását jelentette – tájékoztatott a szaktárca. A Nemzeti fehérjeprogram célja, hogy minél több génmódosított, importszóját váltsunk ki egészséges és biztonságos hazai fehérjenövénnyel. Bár a szója esetében ugyanakkor az itthon megtermelt GMO-mentes termény egy része még mag formájában kikerül az országból. A cél ugyanakkor az lenne, hogy a lehető legmagasabb hozzáadott értékű, feldolgozott szója hagyja el az országot, akár olaj, dara vagy húskészítmények formájában.