Tíz év, nyolc gazdaságélénkítés

Az elmúlt tíz évben legalább nyolc nagy horderejű gazdaságélénkítő, köztehercsökkentő intézkedéssorozatot indított a kormány, amelyeket hamarosan újabb követ – erről beszélt a Magyar Nemzetnek Tállai András. A pénzügyminiszter helyettese a soron következő, új gazdaságvédelmi akciótervről azt mondta, beruházás- és foglalkoztatásösztönző lépések mellett adócsökkentő elképzelések vannak az asztalon. Az államtitkárt a friss adóbevételi adatokról is megkérdeztük.

Továbbra is kormányzati cél a terhek csökkentése Fotó: Mirkó István

– Az elmúlt évben – az adócsökkentések mellett is – 1300 milliárd forinttal nagyobb összeg folyt be a hat legfontosabb adóból, mint egy évvel korábban. Az emelkedés kétségkívül jelentős. Milyen tényezők húzódnak meg a háttérben?

– Ha röviden kell válaszolnom, azt mondhatom: adócsökkentés, gazdasági növekedés és a feketézés letörése.

– S ha bővebben is fogalmazhatna?

– Nagyon nem mindegy, hogy egy kormányzat mekkora közterheket határoz meg, azokat kikre veti ki, s az összegeket miként próbálja beszedni. Az elmúlt húsz év tökéletes például szolgált ez ügyben. A Fidesz–­KDNP-kormány egyik legfontosabb célkitűzése 2010 óta, hogy a lehető legalacsonyabb szintre szorítsa az adókat. Ennek nyomán ma a magyar társasági adó a legkisebb az Európai Unióban, a személyi jövedelemadó a harmadik legcsekélyebb, a kisvállalkozásoknak szóló hazai szabályok szintén rendkívül kedvezők, miközben egyre csökkennek a foglalkoztatás vállalati adóterhei. Mindezt úgy, hogy ­óriási, évente több száz milliárdos adókedvezmények segítik a családok boldogulását. Az adócsökkentések szélesítik a gazdasági szereplők termelési, profitszerzési lehetőségeit, egyúttal jó alapot adnak a munkahelyteremtéshez és a fizetések emelkedéséhez. A kormány arról is gondoskodott, hogy a csökkenő adók minél nagyobb arányban befolyjanak, amit olyan modern, külföldi szakértők szerint is hatékony ellenőrzési rendszerek garantálnak, mint például az online pénztárgépek vagy az online számlázás. E tényezők mindegyike emelheti az állami bevételeket. A 2010 előtti időszak ugyanakkor mindennek tökéletes ellenpéldája volt. Akkor az államnak úgy sem volt elég bevétele, hogy Gyurcsányék folyamatosan emelték az adókat, eladtak szinte minden értékes állami vagyont, és két kézzel kapkodtak a kölcsönök után. A feketézés hatalmas méreteket öltött, a gazdaság növekedéséről pedig elég annyi, hogy kormányzásuk végén az államcsőd is reális lehetőség volt.

– Ehhez képest a Demokratikus Koalíció az egyik legelszántabb kritikusa a kormánynak, ha gazdasági kérdésekről van szó.

– Az elmúlt két évtized bőven adott lehetőséget a bizonyításra, Gyurcsányék be is bizonyították, mire képesek: gazdaságpolitikájuk privatizációból, megszorításból, kölcsönfelvételből, devizahitelezésből és persze trükkök százaiból állt. A balliberális oldalon el sem tudják képzelni, milyen kormányzati erőfeszítések kellettek 2010 után a gazdasági viszonyok fellendítéséhez. Az elmúlt tíz évben legalább nyolc nagy horderejű gazdaságélénkítő, adócsökkentő programot dolgozott ki a kabinet. Rögtön a kormányváltás után, 2010-ben 29 pontos intézkedéscsomagot hirdetett Orbán Viktor miniszterelnök olyan elemekkel, mint a családbarát egykulcsos személyi jövedelemadózás, az adómenetes pálinkafőzés vagy a bankadó. Nem sokkal később következett a munkahelyvédelmi akció, amely a munkaerőpiacon kedvezőtlen helyzetben lévő társadalmi rétegek álláshoz jutását igyekezett segíteni járulékkedvezményekkel. Ez a program vezette be 2013-ban a kisebb vállalkozások ma is élő kedvező adószabályait. 2016-ban írta alá a kormány a munka világának szereplőivel az adó- és bérmegállapodást, amelynek nyomán a szociális hozzájárulási adó mértéke 2016 és 2019 között harmadával, 27 százalékról 17,5 százalékra csökkent. Ez összességében 2600 milliárd forintot hagyott a hazai cégeknél. Közben célzott áfacsökkentés-sorozat indult, négy év alatt kétszeresére emelkedett a kétgyermekes szülők adókedvezménye, és megkezdtük azt a programot, amelynek nyomán eltöröljük az adók harmadát, vagyis megszüntetünk nagyjából húszféle közterhet.

Továbbra is kormányzati cél a terhek csökkentése
Fotó: Mirkó István

– A programalkotási folyamat mintha tavaly felgyorsult volna: előbb családvédelmi, majd gazdasági akciótervet hirdetett a kormány.

– Ez a két intézkedéscsomag is több gazdaságélénkítő, adó- és adminisztrációcsökkentő lépést tartalmazott. Itt érdemes visszakanyarodni az adóbevételek alakulásához. A tavalyi akciótervek keretei között elfogadott módosítások több száz milliárdos költséget jelentenek az államnak, s természetesen ugyanekkora könnyítést a gazdaság szereplőinek és a családoknak. Ehhez biztos anyagi alapokra van szükség. Az elmúlt években tanúi lehettünk annak, hogy a gondosan kialakított adócsökkentések, támogatások akár többszörösen is visszahozhatják a rájuk fordított állami összegeket. Ezt tartjuk szem előtt a második gazdaságvédelmi akció kialakításakor is, amelynek célja, hogy a lassuló európai gazdaság közepette is megőrizzük a magyar gazdaság eredményeit.

– Milyen új intézkedésekre lehet számítani?

– Jelenleg annyi mondható el, hogy beruházás- és foglalkoztatásösztönző lépések mellett adócsökkentő elképzelések vannak az asztalon. Az viszont biztos, hogy a jövőben is a terhek enyhítésére fordítja majd a kormány a megtermelt állami összegeket. Ameddig nem Gyurcsányék vannak hatalmon, megszorításokról – például általános ingatlanadóról – szó sem lehet.

2010 júniusában 29 pontos akciótervet jelent be Orbán Viktor, a lépések gyökeres változást hoznak az adórendszerben

2013 elején életbe lép a munkahelyvédelmi akcióterv, amely több járulékkedvezmény mellett bevezeti a katát és a kivát

2014 és 2019 között célzott áfacsökkentésekkel több alapvető élelmiszer és népszerű szolgáltatás forgalmi adója mérséklődik

2016 végén aláírják azt a több évre szóló megállapodást, amelyben a kormány adócsökkentést vállal, ha a cégek jelentősen emelik a béreket

2016 és 2019 között négy lépcsőben húszezerről negyvenezer forintra nő a kétgyermekes családokat megillető havi adókedvezmény összege

2018-ban indult el a nagyjából húsz adófajta megszüntetését célul kitűző adminisztrációcsökkentő program

2019. februári évértékelőjében hétpontos családvédelmi akciótervet jelent be Orbán Viktor

2019 tavaszán 13+1 pontból álló intézkedéscsomagot alakít ki a kormány a gazdaság lendületének fenntartásáért