Több oka is lehet a tavalyi méhpusztulásnak

Tavaly júliusban néhány hét alatt több mint háromszáz hazai méhészet jelzett méhpusztulást, a szakma mintegy 10–20 százalékát érintette. Az elhullások megelőzése érdekében az idén magasabb mintaszámmal folyik a szokásos méhkockázati monitoringprogram, illetve április elején nagyszabású eljárás kezdődött a tavalyi esetek okának, okainak felderítésére.

A repce virágzásakor évről évre életveszélybe kerültek a beporzó repülő rovarok Fotó: Lee Jae Won Forrás: Reuters

A tavalyi nagymértékű méhpusztulás okával, okaival kapcsolatban még folynak vizsgálatok, azonban a feltételezések szerint az részben összefügghet a növényvédelemmel, így esetenként a napraforgó-termesztéssel: ahol ugyanis nem termesztenek napraforgót, illetve, ahol az nem mézel jól, azokban a megyékben – az elsődleges adatok szerint – nem volt ilyen jellegű problémájuk a méhészeknek – olvasható a hirado.hu cikkében.

Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a méhpusztulást követően megmagyarázhatatlannak nevezte a jelenséget. Úgy fogalmazott: nem mutat klasszikus tünetegyüttest a méhelhullás, a kaptárnéptelenedés. Az okok kezdeti találgatásakor felidézték: tavaly a többi növényhez hasonlóan a napraforgó is a szokottnál korábban kezdett virágozni, június közepi kezdéssel a termelők minden idők legkorábbi napraforgó-virágzásának lehettek szemtanúi.

„Ahogy a méhészek elvándoroltak a napraforgóra, két-három nappal később már hozzánk is beérkeztek az első jelzések a méhpusztulásokról” – idézte fel beszámolójában az OMME.

A méhészek, ahogy Bross Péter is fogalmazott: nem éppen tipikus tünetekről számoltak be a tavalyi méhpusztulások kapcsán. Egy tipikus mérgezés esetén a méhek a kaptártól egy méternél nem távolabb, kinyújtott szipókával tömegesen pusztulnak el.

Ilyenkor általában arról van szó, hogy a környékbeli gazda nagy valószínűséggel

nem megfelelően alkalmazta a növényvédelmi technológiát,

és ezzel a környék méheit „megmérgezte”. Ám a tavalyi esetben a méhészek minden előzmény nélkül azt vették észre, hogy a kaptárak kiürültek, az elhullott méheket pedig sok esetben a napraforgótáblákban találták meg. Nagy volt ugyanakkor a „szórás”: volt olyan terület, ahol egyetlen méh sem pusztult el, míg másutt komolyak voltak a veszteségek.

Vizsgálják a méhvédelmi eljárások betartását

A tavalyi nagy számú méhpusztulásos eset miatt az idén emelt mintaszámmal folytatódik a méhkockázati monitoringprogram az OMME és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) együttműködésében. Míg az elmúlt években országos szinten 50–100 növényi mintát vizsgált a hatóság, addig az idén 123 mintavételt irányoztak elő – derült ki a napokban.

A szakemberek azt ellenőrzik, hogy a növényvédő szerek kijuttatásakor a termesztők a méhvédelmi előírásokat betartották-e; ha szabálytalanság gyanúja merül fel, eljárást indítanak az előírásokat megszegőkkel szemben.

Ez a monitoringprogram ugyanakkor független attól az eljárástól, amely a gazdák bevonásával a fent említett tavalyi nagymértékű méhpusztulás okait kutatja. Az esetek felderítése érdekében a hatóság ellenőrzi az érintett méhészetek három kilométeres röpkörzetében található, a kérdéses időszakban méheket vonzó kultúrát termesztő gazdák növényvédelmi tevékenységét. A növényvédő szerek lehetséges hatásán túl minden egyéb körülményt értékelnek.

Az okok felderítése nem egyszerű

Világszerte kutatják a méhcsaládok gyengülésének okait, de mind ez ideig egyetlen vizsgálat sem ért el áttörő eredményt. Mivel a méhpusztulások oka valószínűsíthetően összetett, a 2018-as események miatt indított kivizsgálás is komplex megközelítést igényel, mely kitér a méhészetek földrajzi helyzetére, a méhegészségügyi állapotra, a méhek gyógyászati kezelésére, a kérdéses időszak időjárási anomáliáira, és emellett a környéken található növényállományok, kultúrák növényvédelmi kezelésére is.

„Ebbe természetesen beletartozik a neonikotinoidok felhasználásának vizsgálata is” – olvasható Nagy István agrárminiszter válaszlevelében, amelyet a napokban küldött az OMME megkeresésére.

A miniszter tájékoztatása szerint az említett vizsgálat jelenleg is folyik, a nagy mennyiségű adat elemzése ugyan több időt vesz igénybe, ám az már látható, hogy a méhpusztulás nem vezethető vissza egyetlen okra.

A kiterjedt vizsgálat eljárásrendjének megfelelően a Nébih megkereste a méhpusztulással érintett méhészeteket és részletes adatszolgáltatást kért a pusztulások körülményeiről, továbbá olyan méhészeteket is megkeres, megkeresett, ahol nem tapasztaltak pusztulást. A cél, hogy az így nyert adatokat egyfajta kontrollként alkalmazhassa.

Már kijelölték azokat a területek is, ahol növényvédelmi tevékenység okozhatta a méhek pusztulását, itt a Nébih a következő hónapokban több mint tízezer termelőt keres meg hivatalos levélben adatszolgáltatásra való felszólítással. Az így nyert, nagyjából 29 ezer mezőgazdasági parcella adatainak elemzését az Agrárgazdasági Kutatóintézet fogja elvégezni.

A tárcavezető megerősítette azt is, hogy minden méhek által látogatott kultúrában megszüntetették a szükséghelyzeti engedélykiadást a neonikotinoid hatóanyagú csávázószerekre.

A teljes cikk a hirado.hu oldalon olvasható el.