Töretlen a bérek növekedése Magyarországon

Meghaladta a kilenc százalékot a keresetek bővülése augusztusban az egy évvel korábbihoz képest.

Budapest, 2016. szeptember 10. Megújított húszezer forintos bankjegyek részlete. Magyarország ma is hivatalos fizetõeszközét, a forintot, 70 évvel ezelõtt, 1946. augusztus elsején vezették be. A pengõt felváltó új pénz nevét I. Károly történelmi aranyforintjáról kapta. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre *************************** Kedves Felhasználó! Ez a fotó nem a Duna Médiaszolgáltató Zrt./MTI által készített és kiadott fényképfelvétel, így harmadik személy által támasztott bárminemû – különösen szerzõi jogi, szomszédos jogi és személyiségi jogi – igényért a fotó készítõje közvetlenül maga áll helyt, az MTVA felelõssége e körben kizárt. Fotó: Bizományosi: Faludi Imre Forrás: MTVA

A bruttó átlagkereset 391 600 forint volt 2020 augusztusában, ami 9,1 százalékkal magasabb az egy évvel korábbi értéknél – tájékoztatott a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Közölték azt is, hogy az idei január–augusztusi időszakban a bruttó átlagkereset 395 400, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 262 900 forintot ért el, mindkettő 9,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

A főbb számokat az alábbiakban foglalta össze a KSH.

2020 augusztusában:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 391 600, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 402 400 forint volt.

• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 260 400, a kedvezményeket is figyelembe véve 269 ezer forintot ért el.

• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,1 százalékkal nőtt. A kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset ennél nagyobb mértékben, 9,3 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva.

• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 375 200 forintra becsülhető, ez 9,7 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

Könnyebb tervezni
Fotó: MTVA

2020. január–augusztusi időszakban:

• A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a foglalkoztatás szempontjából jelentős nonprofit szervezeteknél – 395 400, a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 406 ezer forint volt.

• A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 262 900, a kedvezményeket is figyelembe véve 271 800 forintot ért el.

• A bruttó és a kedvezmények nélkül számított nettó átlagkereset egyaránt 9,9, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset – összefüggésben a meghatározott szakágazatokban dolgozók bruttó béréből fizetendő járulékok átmeneti mérséklésével, illetve mentesítésével – 10,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.

• A bruttó átlagkereset a pénzügyi és biztosítási tevékenység gazdasági ágban volt a legmagasabb (711 200 forint), a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb (250 100 forint).

• A bruttó átlagkereset a teljes munkaidőben alkalmazásban álló férfiaknál 429 600, a nők esetében 362 900 forintot ért el, ez a férfiaknál 9,2, a nőknél 10,9 százalékos növekedést jelent egy év alatt.

• A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 367 300 forintra becsülhető, ez 9,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban.

• A reálkereset 6,2 százalékkal emelkedett, a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért, 3,5 százalékos növekedése mellett.

Lassulás várható az emelkedés ütemében

– Az augusztusi adatok alapján a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bérnövekedése némileg lassult, ám még így is 9 százalék fölötti volt. A lassuláshoz hozzájárulhatott az összestétel-hatás is: az előző hónaphoz képest növekedni tudott a foglalkoztatás az alacsonyabb bérezésű ágazatokban (például turizmus), ugyanakkor ez az összetétel-hatás még mindig inkább felfelé húzza az átlagbért – kommentálta a számokat Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője. Jelezte: A teljes munkaidőben alkalmazottak száma továbbra is érdemi csökkenést mutat az egy évvel korábbihoz képest, de ennek mértéke már alacsonyabb, mint az előző hónapokban, vagyis egyre kevesebben dolgoznak csak részmunkaidőben a válsághelyzet következményeként. A keresetek emelkedéséhez leginkább a még januárban végrehajtott béremelések járultak hozzá, melyet a minimálbér és a garantált bérminimum növelése is segített. A következő hónapokban a bérstatisztikában jelentős elmozdulásra nem számítunk, míg 2021-ben az ideinél mérsékeltebb átlagos béremelkedés következhet be részben amiatt, hogy a leginkább sérült ágazatokban növekedhet a foglalkoztatás – tette hozzá.

– Dinamikus, jól látható a keresetek növekedése – mondta az Innovációs és Technológiai Minisztérium foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkára az M1 aktuális csatornán. Bodó Sándor szerint a havi kereseti adatok helyett az első nyolchavi számok mutatnak pontosabb képet, mivel az elmúlt hónapokban számos kormányzati intézkedés nyomán egyszeri kifizetések történtek. Példaként említette az egészségügyi dolgozók, vagy a pedagógusok bérfejlesztését. Kiemelte, hogy a csaknem kétszámjegyű bérnövekedés azonos a korábbi időszakok bérdinamikájával. Jelezte ugyanakkor: az első nyolc hónapban 3,5 százalékos volt az infláció. Az aggasztó jelek „kopogtatnak”, a munkaadók előzetes bértárgyalásairól szóló jelzéséből látható, hogy ez a dinamika nem lesz fenntartható, lassulás várható.