Új pilléreken a hazai innováció

Miután az ország teljes területére kiterjedő fórumsorozaton kifejthették véleményüket a kis- és középvállalkozások képviselői, az illetékes minisztérium és hivatala beérkezett információk alapján helyezi új alapokra a hazai kutatás-fejlesztési és innovációs rendszert. A stratégia támogatja az innovációs ökoszisztéma szereplői közti aktív párbeszédet és a nemzetközi kutatói mobilitást is.

Frissített kutatás-fejlesztési és innovációs (K+F+I) stratégiával vág neki Magyarország a 2021 utáni európai ­uniós fejlesztési időszaknak – jelentette ki az Innovációs és Technoló­giai Minisztérium (ITM) innovációért felelős helyettes államtitkára az Országos innovációs fórum zárórendezvényén, a Budapesti Corvinus Egyetemen. Szigeti Ádám úgy fogalmazott: tudástermelésre, -áramlásra és -felhasználásra, valamint együttműködésre és vállalati innovációra épül az új K+F+I finanszírozási rendszer.

Mivel az Európai Unió a 2021 és 2027 közötti fejlesztési ciklusban várhatóan kiemelten támogatja majd a tagországok innovációs képességeinek fejlesztését, a minisztérium ennek jegyében tervez az időszakra. Az átalakított stratégiával Magyarország a kiemelt gazdasági területeken euró­pai szinten jelentős kutatás-fejlesztési potenciálra tehet szert, valamint a kis- és középvállalatok (kkv) széles körben képessé válhatnak arra, hogy innovatív megoldásokat hozzanak létre és vezessenek be a működésük során – hangsúlyozta Szigeti Ádám a távirati iroda szerint.

A stratégia célja többek között az innováció iránti fogékonyság javítása, a kreatív gondolkodásra és értékteremtésre való ösztönzés, valamint a korszerű, K+F+I-t támogató szabályozási keretrendszer és üzleti környezet megteremtése.

A tudástermelésben fontos szerepe van a kutatói utánpótlás biztosításának és a tudásalapú szolgáltatások erősítésének – emelte ki a helyettes államtitkár. Hozzátette, a stratégia egyebek mellett támogatja az innovációs ökoszisztéma szereplői közti aktív párbeszédet, emellett ösztönzi a nemzetközi kutatói mobilitást is. Fontosnak nevezte a szellemi alkotások hasznosítását és az egyetemek K+F+I tevékenységének erősítését. Ehhez kapcsolódva emlékeztetett arra, hogy a digitalizáció és az Ipar 4.0 technoló­giák meghatározóak a fejlődési versenyben. Magyarország jelenleg az Európai Unió innovációs eredménytábláján a mérsékelt innovátorok között szerepel, a cél azonban az, hogy 2030-ban már a ranglista élbolyába emelkedjen.

Birkner Zoltán, a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) elnöke elmondta, hogy huszonöt városban több mint kétezer-ötszáz vállalkozó vett részt az ITM és a NKFIH által február 5-én elindított országos innovációs fórumon. A rendezvényeken gyűjtött tapasztalatok és visszajelzések alapján szervezik újjá az innovációs környezetet, miután felmérték az igényeket a K+F+I-rendszerrel, illetve a pályázatokkal kapcsolatban.

A rendezvénysorozat szakmai partnere a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara volt. A hivatal a konzultá­ciót széle­sebb körre is kiterjeszti, ezért ­online felmérést is indít: a kérdőív ­március 12-ig érhető el a ­www.orszagos-­innovacios-forum.hu/kerdoiv oldalon.