Idei premierek a Titánokon! 2.

Egy éve sincs, hogy elindultunk, s jól pörögtünk az idén! Exkluzív premierek a Titánokon. Második rész.

A zenekar még titános hetének lezárásaként, november 3-án mutatta be legújabb anyagát, a Szépségest. A roppant szimpatikus csapat egyébként így mesélt a lemezről: „Már pár hónapja nem csináltunk semmi újat. Kellett egy kis lendületet vennünk. A közben összegyűlt ötletekből elhatároztuk, hogy belátható időn belül leteszünk valamit az asztalra. Gondoltuk hát, legyen egy háromszámos EP, a Titánok pedig adott egy határidőt. Úgyhogy íme, elkészült!" Lehet szépen őket is hallgatni!

A zenekar nálunk bemutatkozó négyszámos anyaga valósággal felrobbantotta a kis zenei holdudvart. Én totál megvettem őket, s annak ellenére, hogy november 13-án, pénteken jelent meg a róluk írt cikkem, nagyon remélem, Dimitriszék sokáig lesznek még állócsillagai a magyar könnyűzenének. Ha nem bízzák el magukat, hanem vért izzadva, kőkemény alázattal lépkednek előre, akkor bizton állíthatom, hogy az elkövetkezendő tíz év egyik markáns tényezőjévé válhatnak. Hiszem, hogy ők is alakíthatják a jövő magyar pszichedelikus rock színterét, ha nem engednek az erő sötét oldalának, és nem hagyják magukat beszippantani a celebszemétbe. Annak pedig külön örülök, hogy Zwickl Ábel, a nálunk, az Ígéretes Titánokban is feltűnt Hello Hurricane gitárosa felhívta a figyelmem a srácokra. A kislemezük nyitódarabja, a Shadow, az egyik idei nagyon kedvencem, amúgy igen előkelő helyen áll az év dala szavazásunkon. Ha tehát nem akarja valaki, hogy egy hajszálon függjenek, akkor rájuk is érdemes voksolni.

Ők az igazi nomen est omen. A pécsi kvartett egy szerethető formáció, nagyon jó zenével és elgondolkodtató szövegekkel. Ez a daluk még november 17-én debütált nálunk a titános hetük alkalmával. A srácok egyébként így vallottak a dalukról: „Ezzel a számunkkal kapcsolatban gyakran merül fel a kérdés koncerteken, hogy a bevándorlási hullám miatt íródott-e. Erre eddig nem válaszoltunk, de akkor most eláruljuk: a dal már jóval az előtt megíródott, hogy az említett eseményről tudomásunk lett volna, ettől persze nem különül el az eseményektől.”

Az ötfős banda bemutatkozó anyaga is nálunk jött november 27-én. A TTCM kislemeze sok szempontból is izgalmas. Nagyon ötletes például az elektronika, az elektronikus ütemek megjelenése, jót tesz az összképnek. Ahogy kifejezetten izgalmas a női-férfi ének duója, illetve amolyan dialógusszerű váltakozása is. Anna és Hekkky tök jól kiegészíti egymást. Nem szokványos megoldás, épp ezért működik.

Egy látomásos videóval köszönt be december 7-én a Sungazers. Géczi Gergő – aki Tóth Andrással közös duójával, a Pixel Craneszel nem sokkal később ugyancsak nálunk premiereztette bemutatkozó anyagát – szólóformációja első klipjében a szeretetet boncolgatja. Ahogy Gergő elmesélte: „A szimbólumvilág többféleképpen is értelmezhető. Nem szeretem magyarázni a művészetet, a klip a hangulatáról szól, és hogy mindenki mást lásson a kapott képi világba. Általánosabb megvilágításba helyezve: a „Mi a szeretet és a szépség, kipreparálni a természetet és felaggatni az otthonodban, vagy szárnyalni hagyni, abban a tudatban, hogy szabad, de sosem lehet a tiéd?” „A szabadság vagy a birtoklás a szeretet?” – kérdéseket próbálja szimbólumokkal fejtegetni.”

Ugyancsak nálunk mutatta be december 11-én legújabb videoklipjét a No Last Page. A számról a banda frontembere, Kovács Zoltán így beszélt: „Mivel a cuccot egy depis időszakomban írtam, lassú, szomorkás dalnak indult, de elég unalmasra sikeredett, így muszáj volt beletennünk egy kis zúzást is. Ezzel lett teljes az egész, megadta a zamatát.”

Az épp az előbb emlegetett Géczi Gergő, Tóth Andrással karöltve december 15-én elhozta közös duójuk, a Pixel Cranes bemutatkozó anyagát is. A kislemezük első darabja, a Magánykalitkám a Tumblr-csatornánkon debütált még októberben. EP-jük egyébként méltó keretbe foglalta az idei évünk, s úgy érzem az As Eyes Fill My Soul, a Fight Me, vagy éppen a nagy kedvencem, a Kék Téglák A Semmibe pontosan olyasmi, amivel a srácok rákapcsolódhatnak egy tök jó nyomvonalra.

Ezzel pedig el is érkeztünk a végére. Mondhatnám, hogy „véget ért a móka mára, zárul Miki mókatára!" Igen ám, de holnap jön még rovatunk indulójának videoklipje. Akit pedig érdekel, milyen a szerkesztőségünk belülről, az semmiképp se hagyja ki a Szabadtéri 4akkordos Performansz Titánok-dalát, amit a Magyar Nemzetben forgattunk, igazi sztárparádéval megfűszerezve. Haha! ITT lehet csatlakozni a jeles eseményhez. Addig pedig itt a dal, ha valaki még nem hallotta volna, INGYEN le is lehet tölteni.