„Grúziában »minden politikai munkát elvégeztünk« a magyar cégek sikeréért” – így szólt a Külgazdasági és Külügyminisztérium március 17-i közleményének címe, amelyet a Magyar Távirati Iroda hírének nyomán küldött el a magyar szerkesztőségeknek. Alapvetően nem kéne felkapnunk a fejünket egy ilyen jellegű közlés miatt, ám az említett e-mail – amely Szijjártó Péter miniszter tbiliszi látogatását taglalta – mégis kivétel.
2011-ben ugyanis az akkor még Martonyi János vezette és akkor még Külügyminisztérium néven működő tárca bejelentette: a továbbiakban a diplomáciai érintkezésben a Grúzia alak helyett a Georgiát (ejtsd: georgia, nem dzsordzsa) fogják használni. Az MTI akkori híre szerint a KDNP-s Puskás Tivadar és a fideszes Kupper András országgyűlési képviselők – ma már egyikük sem ül a Tisztelt Házban – kérte Martonyitól, hogy a Georgia elnevezés váljon hivatalossá, és tegyen lépéseket azért, hogy széles körben elterjedjen. Martonyi a képviselői interpellációra közölte, az érintett állam 2009-ben, azaz még a szocialista érában kérte először a Külügyminisztériumot, hogy változtasson gyakorlatán a hivatalos kommunikáció szintjén.
A kaukázusi országnak azért ennyire fontos ez a kérdés, mert a Grúzia forma orosz közvetítéssel honosodott meg a magyar – és még néhány másik, főként szláv – nyelvben, márpedig ők köztudottan nem szívelik egymást Oroszországgal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a terület elnevezése saját nyelvükön a nép ősapjának, Kartlinak vagy Kartlosznak a nevéből eredeztetett Szakartvelo. A Georgia alak – amelyet nemzetközi szinten szinte mindenütt használnak – egyébként a 20. század elején elterjedtebb volt Magyarországon, a Pallas nagy lexikonában és a Révai-lexikonban is így szerepelt. Ám a szovjetek vezette keleti blokkban az oroszos Grúzia alak terjedt el, kiszorítva a Georgiát.
Nálunk a 2000-es évek második felében kezdték el a diplomáciában használni a partnerország kérésére a Georgiát, Martonyi 2011-ben, interpellációkra válaszul azt mondta, szeretné, ha az új elnevezés a köznyelvben is széles körben meghonosodna. A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonban nem jár élen ebben a törekvésben. Ugyan az említett, március 17-i közlemény előtt egy nappal, a tárca Bem rakparti épületében tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter a Georgia alakot használta, ám másnap már Grúzia landolt az e-mail fiókunkban és a KKM honlapján.
A titok nyitja egyébként az MTI lehet, amely ragaszkodik a Grúzia alakhoz, tudósításaiban is ezt használja, néhol megemlítve, hogy Szijjártó amúgy Georgiát mond, néhol nem. Georgia budapesti nagykövetségét mindenesetre nem zavarja a dolog. Megkeresésünkre Bakar Makaridze első beosztott azt írta, a nagykövetség kérésére magyar kormányhivatalnokok 2011 óta mindig a Georgiát használják Grúzia helyett. Makaridze kérdésünkre így válaszolt: – Nincs szükség arra, hogy ismét a Georgia elnevezés használatát kérjük a magyar kormánytól, mert Georgia magas rangú hivatalnokainak magyarországi látogatásai vagy más bilaterális tárgyalások alkalmával a magyar fél minden beszédében és közleményében a Georgia nevet használja.
Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Megírtuk véleményünket az új helyesírási szabályzatról, Water Willyről, bemutattuk, miért van szükség a hasznos „nyelvtannácikra”, és elkészítettük az első átírási térképet. Ajánljuk nyelvművelő rovatunk írásait.
Szerettük volna megtudni a minisztérium álláspontját is az ügyben. Felvetettük, hogy esetleg csak annyiban hibáztak-e, hogy nem írták át az MTI hírében szereplő Grúzia alakot Georgiára, amikor feltöltötték a hírt a külügy honlapjára, valamint elküldték a sajtó képviselőinek. (Ha így volt, akkor a sajtós követhette el a hibát, ráadásul vissza-visszatérően, pedig a Konzuli Szolgálat honlapján a Georgia [Grúzia] alak szerepel.) Vagy éppen az történt, hogy a tárca is visszaáll a korábban használt verzióra? (Ez esetben szakítottak a korábbi elvükkel.)
A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy kizárólag a diplomáciában használják a Georgiát, mindenütt másutt a Grúziát. Ebben az esetben Martonyi azon törekvésével szakítottak, hogy el kell terjeszteni a hivatalos kommunikáció révén a Georgia alakot. Többször is próbálkoztunk e-mailben és telefonon a tárcánál, azonban nem kaptunk választ.
