„Grúziában »minden politikai munkát elvégeztünk« a magyar cégek sikeréért” – így szólt a Külgazdasági és Külügyminisztérium március 17-i közleményének címe, amelyet a Magyar Távirati Iroda hírének nyomán küldött el a magyar szerkesztőségeknek. Alapvetően nem kéne felkapnunk a fejünket egy ilyen jellegű közlés miatt, ám az említett e-mail – amely Szijjártó Péter miniszter tbiliszi látogatását taglalta – mégis kivétel.
2011-ben ugyanis az akkor még Martonyi János vezette és akkor még Külügyminisztérium néven működő tárca bejelentette: a továbbiakban a diplomáciai érintkezésben a Grúzia alak helyett a Georgiát (ejtsd: georgia, nem dzsordzsa) fogják használni. Az MTI akkori híre szerint a KDNP-s Puskás Tivadar és a fideszes Kupper András országgyűlési képviselők – ma már egyikük sem ül a Tisztelt Házban – kérte Martonyitól, hogy a Georgia elnevezés váljon hivatalossá, és tegyen lépéseket azért, hogy széles körben elterjedjen. Martonyi a képviselői interpellációra közölte, az érintett állam 2009-ben, azaz még a szocialista érában kérte először a Külügyminisztériumot, hogy változtasson gyakorlatán a hivatalos kommunikáció szintjén.
A kaukázusi országnak azért ennyire fontos ez a kérdés, mert a Grúzia forma orosz közvetítéssel honosodott meg a magyar – és még néhány másik, főként szláv – nyelvben, márpedig ők köztudottan nem szívelik egymást Oroszországgal. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a terület elnevezése saját nyelvükön a nép ősapjának, Kartlinak vagy Kartlosznak a nevéből eredeztetett Szakartvelo. A Georgia alak – amelyet nemzetközi szinten szinte mindenütt használnak – egyébként a 20. század elején elterjedtebb volt Magyarországon, a Pallas nagy lexikonában és a Révai-lexikonban is így szerepelt. Ám a szovjetek vezette keleti blokkban az oroszos Grúzia alak terjedt el, kiszorítva a Georgiát.
Nálunk a 2000-es évek második felében kezdték el a diplomáciában használni a partnerország kérésére a Georgiát, Martonyi 2011-ben, interpellációkra válaszul azt mondta, szeretné, ha az új elnevezés a köznyelvben is széles körben meghonosodna. A Külgazdasági és Külügyminisztérium azonban nem jár élen ebben a törekvésben. Ugyan az említett, március 17-i közlemény előtt egy nappal, a tárca Bem rakparti épületében tartott sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter a Georgia alakot használta, ám másnap már Grúzia landolt az e-mail fiókunkban és a KKM honlapján.