Talán mindenki találkozott már a nyelvtannáci kifejezéssel. Pontos definíciója nincs: bizonyos egyedei zsebükben piros filctollal járnak, és kéjes örömmel csapnak le a helyesírási hibákra, mások a szerkesztőségeket bombázzák kioktató hangnemű, olykor ócsároló levelekkel a legkisebb vélt vagy valós hiba láttán is, és olyanok is akadnak, akik egy vita során érvek helyett a másik helyesírásába – vagy akár gépelési hibájába – próbálnak belekötni. Vannak aztán kevésbé idegesítő, sőt kifejezetten hasznos figurák is, akikre poénból aggatják ezt az egyébként nem túl kedvesen hangzó jelzőt; ilyenek például a felesleges idegen kifejezéseket tűzzel-vassal irtó szöveggondozók, és ilyenek a szigorú korrektorok és olvasószerkesztők is. Vajon napjainkban mennyire van szükség rájuk?
A mai hírfogyasztási szokások mellett egy szerkesztőség számára létfontosságú a gyorsaság. Sokan emiatt úgy vélik, hogy luxus, sőt úri huncutság a szövegek javítgatása, hiszen egy-két nap elteltével úgyis csak elvétve kattintanak az anyagokra. De ilyen erővel a nyomtatott lapok szövegét sem kellene gondozni, hiszen ki olvas el egy három-négy napos újságot? A netes sajtóban a gyorsaságból adódóan nagyobb a hibalehetőség is, azaz épp emiatt van szükség az olvasószerkesztők-korrektorok munkájára – sok helyen összevonva, „olvektorként”. Egy magára valamit is adó portálnál gondosan ellenőrzik a megjelenő anyagok szövegét, hiszen nem tesz jót a hitelességnek, a tekintélynek, ha az írásokban hemzsegnek a helyesírási, nyelvhelyességi, sőt akár tárgyi hibák. Egy jó újságírói munkát igénytelen tálalással elrontani: ez az igazi luxus. Napjaink információs túlkínálatában, az olvasók kegyeiért folyó versenyben döntő tényező lehet az igényesség.
Az infó vagy az info a helyes írásmód? A -stul/-stül vagy a -stól/-stől használandó? Hogyan mondjuk a csuklik igét felszólító módban? Dőlhet-e jobbra az eredetileg balra dőlő ékezet? A bratyiszlavázásról, a mozgószabályról, a szerb nevek írásmódjáról, a kisbetűs brexitről és hévről, továbbá sok egyéb helyesírási-nyelvhelyességi témáról olvashat rovatunkban. Ajánljuk korábbi írásainkat.