A kísérletek egyikében a szakemberek csíkozott lepellel takartak le lovakat és megfigyelték, hogy kevesebb bögöly szállt rájuk, mint, amikor egyszínű takarót raktak az állatokra.
„Bemutattuk, hogy a böglyök ugyanolyan arányban közelítenek meg zebrákat és egyszínű lovakat, ám a zebrákon – vagy a csíkos lótakarókon – nem tudnak leszállni, mivel nem lassítanak megfelelően, ezért elrepülnek az állatok mellett, vagy egyenesen nekik ütköznek és visszapattannak róluk” – mondta Tim Caro, a davisi székhelyű Kaliforniai Egyetem szakembere, a PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmány vezető szerzője.
A lófélék családjába tartozó zebrának három faja van. Legjellegzetesebb ismertetőjegyük a fekete-fehér csíkos mintázat, amely minden állaton eltérő. A zebrák az afrikai szavannákon élnek és különböző fűfélékkel táplálkoznak.
Jelenleg négy fő elmélet létezik azzal kapcsolatban, hogy milyen célt szolgálnak a zebrák csíkjai: álcát biztosítanak a nagytestű ragadozókkal szemben; a mintázatban található apró eltérések az egyedek elkülönítését szolgálják; a testhőmérséklet szabályozását segítik; távolt tartják a vérszívó ízeltlábúakat.
Caro szerint az emlősök színezetével foglalkozó biológusok többsége egyetért abban, hogy a csíkok a rovarok elleni védekezést szolgálják.
A kutatók videofelvételeket is készítettek egy angliai béristállóban arról, ahogy a böglyök megközelítik a fogságban tartott zebrákat és a lovakat. Bizonyos távolságból a zebrák csíkjai még nem térítették el a rovarokat, ám azoknak végül csak kevesebb mint negyed annyiszor sikerült landolniuk a zebrákon, mint a lovakon.
A Bristoli Egyetem biológusaként dolgozó Martin How, a tanulmány társszerzője szerint bizonyos közelségbe érve a rovarokat talán elvakítják a csíkok.
Caro szerint a csíkos mintázat mellett a zebrák még a farkukkal is folyamatosan csapkodnak, és futásnak is eredhetnek, ha a böglyök sikerrel landolnak rajtuk, vagyis más eszközöket is bevetnek a vérszívók távoltartására.
