Elsősorban hússal táplálkozott a neandervölgyi ember

Elsősorban hússal táplálkozott a neandervölgyi ember a lipcsei Max Planck Intézet kutatói szerint. Ezt két különböző korú neandervölgyi ember foggyökereiből vett kötőszövetrostok részletes, újfajta izotópos elemzése bizonyította.

Szakmai körökben egyelőre vita folyik arról, hogyan táplálkoztak a korai emberek. A neandervölgyi embert hagyományosan húsevőként tartják számon, aki nagy emlősökre is vadászott. Ugyanakkor arra is utalnak bizonyítékok, hogy növényeket fogyasztott.

A foggyökerekben talált alapvetően magas nitrogénizotóp-értékek remek kiindulási pontot jelentenek alternatív elméletek számára is, például hogy a neandervölgyi ember halászattal is foglalkozott, sokáig szoptatta utódait vagy hogy kannibálként embertársaira is vadászott.

A lipcsei kutatók egy neandervölgyi nő és egy neandervölgyi csecsemő két franciaországi barlangból származó foggyökereit vetették alá pontos izotópos elemzésnek, amely alapján elvetették ezeket az elméleteket. Eredményeik szerint a nő főként szárazföldi emlősökkel, például szarvasokkal és lovakkal táplálkozott.

Kutatásaik során a szakértők egy új módszert, úgynevezett vegyületspecifikus izotópelemzést (Compound Specific Isotope Analysis – CSIA) alkalmaztak, amellyel a különböző aminosavak izotóp-összetételét a kötőszövetben külön-külön tudták elemezni. Mivel ezek minden élőlénynél részben különbözőképpen fejlődnek, pontos állítások megfogalmazására biztosít lehetőséget ez a módszer.