Felháborodást keltett az Európai Parlamentben (EP), hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök szóvivőjének a lánya gyakornokként dolgozik az egyik radikális jobboldali francia képviselő mellett. Bár Aymeric Chauprade, a Marine Le Pen vezette Nemzeti Tömörülés párt színeiben 2014-ben megválaszott EP-képviselő tájékoztatta arról az elmúlt napokban a sajtót, hogy Elizaveta Peszkova már október óta az asszisztenseként dolgozik, s megbízatását maga az Európai Parlament is jóváhagyta, egyes EP-képviselők megrökönyödésüknek adtak hangot.
Petras Austrevicius litván politikus hatalmas szégyennek nevezte az ügyet a strasbourgi intézményre nézve, a szocialista francia Christine Revault d’Allonnes-Bonnefoy pedig sokkolónak nevezte, hogy Dmitrij Peszkov lánya fél évre szóló gyakornoki megbízatást kapott. – A Kreml szóvivőjének a lánya nem akárki. Csodálkozom azon, hogy a kinevezést jóváhagyta a parlament személyzeti osztálya – mondta az AFP francia hírügynökségnek.
Egy másik képviselő, Sandra Kalniete – volt litván külügyminiszter – úgy vélte, a 21 éves Elizaveta Peszkova bizalmas információkhoz férhetett hozzá, ami azért is aggasztó, mert Aymeric Chauprade az EP külügyi bizottságának, biztonság- és védelempolitikai albizottságának, illetve az EU–Oroszország parlamenti együttműködési bizottságba delegált küldöttségnek a tagja. „Az asszisztensek és gyakornokok nem kapnak hozzáférést bizalmas iratokhoz.
Fotó: Reuters
Sőt maga Aymeric Chauprade sem kapott hozzáférést” – idézte az EP egyik illetékesét a brit sajtó. Az ügyben megszólalt a Putyin szóvivőjeként tizenkilenc éve dolgozó Dmitrij Peszkov is, mondván, „ez egy átlagos diák átlagos gyakornoki munkája”. Orosz állampolgársága ellenére Elizaveta Peszkova azért kaphatott munkát az EP-ben, mert az egyik egyetem hallgatójaként tartózkodási engedélye van Franciaországban.
A májusban sorra kerülő EP-választásokba való esetleges orosz beavatkozás régóta aggasztja a balti és a nyugat-európai országok képviselőit is. Tavaly decemberben az Európai Bizottság harcot hirdetett az álhírek terjesztése ellen, amelyért elsősorban a Kremlt tartja felelősnek. Ennek keretében ötmillió eurót tettek félre az uniós büdzséből egy, a félretájékoztató kampányok felismerését szolgáló rendszer felállítására.
