Összefogott a thaiföldi ellenzék, de nincs a miniszterelnök megválasztásához szükséges többsége

Hét thaiföldi ellenzéki párt bejelentette szerdán, hogy koalíciót alakított a katonai rezsim támogatását élvező párt, a Falang Pracsarat ellenében, és a képviselőházi többség birtokában követeli, hogy alakíthasson kormányt, de a junta által kialakított sajátos választási rendszer miatt aligha tudná megválasztani miniszterelnök-jelöltjét.

A „demokratikus front” megalakítását a szövetség legerősebb pártjának, a Pheu Thainak a miniszterelnök-jelöltje, Szudarat Kejuraphan jelentette be szerdán.

Közölte, hogy az ellenzéki koalíció valóra akarja váltani a nép akaratát, és ehhez a nem végleges összesítése szerint legalább 255 fős többsége van az 500 fős képviselőházban. Kejuraphan nem rejtette véka alá: a koalíció meg akarja akadályozni, hogy a katonai junta megtarthassa a hatalmat. A miniszterelnök-jelölt szerint a koalícióhoz várhatóan más pártok is csatlakozni fognak.

Busszanu Kriangam miniszterelnök-helyettes azonnal reagált az ellenzék bejelentésére. Azt mondta, hogy a koalíció megalakítása lélektani nyomásgyakorlás csupán, amely nem hozza meg gyümölcsét. Az igazságra csak azután derül fény, hogy a választási bizottság május 9-én nyilvánosságra hozza a végleges választási eredményeket – tette hozzá.

A választási bizottság szerint az eddig összesített voksok alapján a thaiföldi katonai rezsim támogatását élvező Falang Pracsarat kapta a legtöbb szavazatot, a száműzetésben élő Thakszin Sinavatra volt miniszterelnökhöz köthető Pheu Thai párt pedig a második helyen áll. Mindkét párt kormányt akar alakítani, és a Falang Pracsarat miniszterelnök-jelöltje a hivatalban lévő kormányfő, Prajuth Csan-Ocsa tábornok, a hadsereg irányítója.

A választási törvény nem rögzíti, hogy a választási eredmények fényében mely párt alakíthat kormányt.

Az ellenzék alsóházi többsége nem elegendő a miniszterelnök megválasztásához, a választójogi törvény módosítása és a junta alatt hatályba léptetett – 2016-ban népszavazáson is jóváhagyott – új alkotmány miatt a hadsereg ugyanis helyzeti előnnyel indult a választáson. A törvényhozás felsőházának, a szenátusnak a 250 képviselőjét a katonai uralom jelöli ki, a két ház pedig együttesen dönt a miniszterelnök személyéről.