Tovább éleződik a feszültség az Egyesült Államok és Kína között

Az amerikai haditengerészet és a parti őrség hajói keltek át a Tajvani-szoroson vasárnap – közölte az amerikai hadsereg, hangsúlyozva, hogy az átkeléssel demonstrálni kívánták Washington „elkötelezettségét az Indiai- és a Csendes-óceán térségének szabad és nyitott volta mellett”.

Az Egyesült Államok a jövőben is közlekedni fog olyan légterekben és vizeken, ahol ezt a nemzetközi jog lehetővé teszi – áll a közleményben, amelyet a tajvani média is idézett hétfőn.

Az eset nagy valószínűséggel tovább élezi majd a feszültséget Kína és az Egyesült Államok között a Dél-kínai-tengeren, amelynek jelentős részét Peking saját területi vizének tekint.

A tajvani sajtó hangsúlyozta, hogy amerikai hadihajók kilenc hónap alatt most hatodszor keltek át a szoroson. Ez legutóbb február 25-én fordult elő, és Peking akkor a leghatározottabban elutasította az amerikai fél „provokációját”, amely – mondták – sem a Tajvani-öböl békéjét, sem az amerikai-kínai kapcsolatok fejlődését nem szolgálja.

Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője akkoriban azt mondta, hogy a kínai hadsereg a legmagasabb szintű készültséggel áll az amerikai haditengerészet akciói elébe. Hangsúlyozta: Tajvan Kína része, ezért a Tajvant érintő kérdések Kína szuverenitását és területi egységét érintő kérdések, melyek egyúttal az amerikai-kínai kapcsolatok legkritikusabb és legérzékenyebb fókuszpontjai is.

Az elmúlt években egyre gyakrabban gyakorlatoztak kínai harci gépek és hadihajók Tajvan térségében, és Peking diplomáciai eszközöket is bevetett, hogy csökkentse a sziget nemzetközi szövetségeseinek körét.

Az amerikai katonai hírszerzés közelmúltbeli jelentése szerint a kínai hadsereg jelentős fejlesztéseket végzett az elmúlt években, és a katonai modernizáció elsődleges oka Tajvan.

Washington nem áll ugyan hivatalos diplomáciai kapcsolatban Tajvannal, de kötelességének tekinti a sziget védelmét, melynek elsődleges fegyverbeszállítója. Az amerikai védelmi minisztérium adatai szerint 2010 óta Tajvan mintegy 15 milliárd dollár (4200 milliárd forint) értékben vásárolt fegyvereket az Egyesült Államoktól.

Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az „egy Kína elv” alapján saját területének tekinti.

Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után 2016-ban ismét fagyossá vált azt követően, hogy Caj Jing-ven, a függetlenség párti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett kötelezte el magát.