5G-s „okoshatárt” épít Kína az észak-koreai menekültek feltartóztatására

Ötödik generációs (5G) mobil adatátviteli technológiával működő határellenőrzési pont kialakításáról állapodott meg a kínai határőrség a China Mobile kínai távközlési szolgáltatóval annak érdekében, hogy feltartóztassa az Észak-Koreából érkező menekülteket és csempészeket – jelentette a kínai állami sajtó.

A Kína északkeleti részén fekvő Csilin tartomány Tonghua városának határőrsége még március végén írt alá megállapodást a legnagyobb kínai vezeték nélküli internetszolgáltatóval, arra hivatkozva, hogy az észak-koreai határon található Jünfeng ellenőrzési pont komoly nehézségekkel küzd, mivel hegyek és számos főútvonal övezte terület felügyeletét kell biztosítania – derül ki a Legal Daily kínai pártlap hét elején megjelent cikkéből.

Jünfeng környéke elhelyezkedéséből adódóan az észak-koreai menekültek, illetve csempészek kedvelt átkelőhelye, akiknek a megfékezésére a határőrség további technológiák, egyebek mellett virtuális valóság szemüvegek, valós időben frissülő adatbázisok, drónok és éjjellátó eszközök bevetését tesztelné – írja a Legal Daily.

Elemzők szerint a lépésre azért kerülhetett sor, mert Peking idén nyáron jelentős emelkedésre számít a határt illegálisan átlépő észak-koreai menekültek számában, mivel Phenjan súlyos élelmiszerhiánnyal küzd.

Csou Csen-ming katonai szakértő a South China Morning Post című hongkongi lapnak úgy nyilatkozott, hogy a kínai vezetés leginkább amiatt aggódik, mert az észak-koreai menekültek közül sokan katonai múlttal rendelkeznek, és esetleg fegyvereket csempészhetnek az országba, ami komoly biztonsági kockázatot jelent. A szakértő kiemelte: a kínai határőröknek gyakran éppen azért gyűlik meg a bajuk az észak-koreai menekültekkel, mert puskákkal, illetve egyes esetekben gépfegyverekkel felfegyverkezve szöknek át a határon.

Az észak-koreai élelmiszerválság kiváltói között nem elhanyagolható a szerepe azoknak a gazdasági szankcióknak, melyeket a nemzetközi közösség a Koreai-félsziget atommentesítésének kikényszerítésére vezetett be a kommunista ország ellen. Miután Kim Dzsong Un észak-koreai vezető és Donald Trump amerikai elnök februári találkozóján nem született megállapodás a két ország között, a szankciók továbbra is érvényben maradtak.