Bizonytalan Németországban a zsidók jövője

A diaszpórában élő fiatal zsidókat célzó programnak ­köszönhetően 2018-ban 50 középiskolás hagyta el Németországot, hogy inkább a zsidó államban letelepedve folytassa tanulmányait.

A zsidó állam egyre vonzóbb a diaszpórának Fotó: MTI/EPA/Michael Kappeler

Miért hagyják el Németországot a fiatal zsidók? Ezzel a címmel jelent meg egy hosszú összeállítás a Die Welt hétvégi számában, amelyben a tekintélyes német lap a Naale nevű izraeli ösztöndíjprogramban részt vevő középiskolások motivációit térképezi fel arra vonatkozóan, hogy miért döntenek az Izraelbe történő bevándorlás, azaz az alija mellett. A diaszpórában élő fiatal zsidókat célzó programnak ­köszönhetően 2018-ban 50 középiskolás hagyta el Németországot, hogy inkább a zsidó államban letelepedve folytassa tanulmányait, a megkérdezettek pedig döntésüket egytől egyig a Németországban folyamatosan romló biztonsági helyzettel magyarázták.

A programhoz csatlakozó 15 éves Golda Maertens, aki szeptemberben kezdi meg tanulmányait egy Tel-Aviv melletti intézményben, úgy fogalmazott: a zsidóknak nincs jövője Németországban. Egy másik diák, Liam Rückert a szintén Izraelben tanuló testvérének példáját követve jelentkezett az ösztöndíjra, bátyjának pozitív tapasztalatain túl azonban az is közrejátszott döntésében, hogy a német osztálytársai között fenyegetve érezte magát. Mint felidézi, egy, a közel-keleti konfliktusról szóló vita során az egyik arab diák azt mondta neki a berlini iskolájában, hogy „ha lenne zsidó az osztályban, akkor megölném”.

„Nagy félelemmel tölt el a muszlimok antiszemitizmusa” – idézi a lap Golda Maertens édesanyját, Evelint, aki elmondta, Izraelben élő nagynénjük régóta sürgeti őket, hogy költözzenek a zsidó államba, Németország ugyanis többé nem biztonságos. Mint elmondta, számára már teljesen normális, hogy a Dávid-csillagot ábrázoló medálját Berlinben a ruha alá rejti, ahogy mostanra már az is rutinná vált a zsidó közösségben, hogy a fiúk télen-nyáron sapka alá rejtik a zsidó vallás előírásainak tiszteletét kifejező fejfedőt, a kipát.

A zsidó állam egyre vonzóbb a diaszpórának
Fotó: MTI/EPA/Michael Kappeler

Josef Schuster, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának (ZdJ) elnöke tavaly egy nagy vihart kavaró interjúban beszélt arról, hogy szerinte Németországban nem tanácsos a kipa viselése a német nagyvárosok jelentős arab lakossággal rendelkező negyedei­ben, ugyanakkor arra is figyelmeztetett: az antiszemitizmus megerősödé­sét tévedés lenne egyedül a migrációnak tulajdonítani. A Die Welt cikkét idéző Jerusalem Post felidézte Daniel Killy, a hamburgi zsidó közösség elnökének egy 2016-os nyilatkozatát, amelyben kifejti: a biztonság jelentős romlásához az államhatalom szétesése éppúgy hozzájárult, mint a sok szélsőjobboldali megjelenése, a politikai hitelesség elvesztése vagy az iszlamizmus nevén nevezésének hiánya.

Az izraeli hírportál emlékeztet: 2015-ben Angela Merkel kancellár kormánya mintegy egymillió migránst fogadott be, többségé­ben muszlim országból, miközben az országos zsidó szervezet százezer zsidót tart nyilván Németországban. Az is mély nyomot hagyott a zsidó közösségben, hogy Merkel kormánya megtagadta a Hezbollah betiltását Németországban, annak ellenére, hogy a radikális síita szervezet több mint 900 ügynöke terjeszti az antiszemita és dzsihadista ideológiát országszerte.

A zsidókkal szembeni ellenséges indulatok felerősödése rendkívül nehéz helyzet elé állítja a német politikusokat: Kain András, a B’nai B’rith nevű nemzetközi zsidó szervezethez tartozó Raoul Wallenberg Lodge vezetője a januárban megrendezett európai kongresszuson azt mondta: az antiszemitizmus társadalmilag ismét elfogadottá vált.