Egyre markánsabban bevándorlásellenes irányba fordul Donald Trump politikája a 2020-as választások közeledtével. Ennek legújabb jeleként hétfőre virradóra az amerikai elnök lemondatta belbiztonsági miniszterét, akinek tevékenységét egyébként republikánus és demokrata oldalról is bírálták, noha más-más okokból. – Itt a megfelelő idő, hogy félreálljak – fogalmazott Kirstjen Nielsen, akit washingtoni hírek szerint annyira meglepetésként ért a felmentése, hogy egy teendőit felsoroló listával érkezett a fehér házi találkozóra.
Ezek a teendők az amerikai–mexikói határ biztonságával voltak kapcsolatosak, ahogyan az oda tervezett fal egyre inkább védjegyévé vált Trump 2017 óta tartó elnökségének. Chuck Schumer, a demokrata párti szenátorok vezetője Nielsen távozása kapcsán azt közölte: „Ha már a kormányzat legradikálisabb hangjai sem eléggé radikálisak Trump elnöknek, akkor jobb, ha tudjuk, hogy teljesen elvesztette kapcsolatát az amerikai néppel.”
Nielsen menesztése ugyanakkor annyiban mégsem meglepetés, hogy már tavaly novemberben lehetett ezzel kapcsolatos híreket hallani Washingtonban. A posztot szűk másfél éven keresztül betöltő tárcavezető szemére hányják, hogy a nevét adta többek között a Fehér Ház politikájához, amelynek értelmében migránscsaládokat is szétválasztanak a mexikói határon. Mint bejelentették, ideiglenesen Kevin McAleenan, a vám- és határőrség eddigi vezetője kerül a Pentagon után a második legjelentősebb, mintegy negyedmillió alkalmazott munkáját felügyelő és évi negyvenmilliárd dollárból gazdálkodó tárca élére, amelyet egyébként a 2001. szeptember 11-i terrortámadások után hoztak létre.
Fotó: REUTERS/Jose Cabezas
A 46 éves Nielsen korábban a Fehér Ház stábfőnökének első helyettese volt. A minap még személyesen kísérhette el az elnököt a kaliforniai Calexicóba, ahol Trump a biztonsági fal egy újonnan létesült, mintegy négykilométeres szakaszát tekintette meg. Igaz, erre a forrásokat még elődje, Barack Obama idején teremtették elő.
Ugyanakkor a Fehér Ház folyamatos küzdelmet folytat a kongresszussal, sőt bíróságokon is harcol azért – több mint egy tucat szövetségi állam keresete nyomán –, hogy a törvénytelen bevándorlás feltartóztatását szem előtt tartva előteremtse a Trump által a 2016-as választási kampányban ígért biztonsági fal költségeit. Ez több milliárd dollárra rúg; az első egymilliárdot nemrég különítették el a Pentagon büdzséjéből, más fejlesztések rovására. Trump hetekkel ezelőtt rendkívüli állapotot is hirdetett, hogy költségvetési jogköröket vonjon el a kongresszustól, amely nem volt hajlandó finanszírozni a biztonsági fal építését a mintegy háromezer kilométer hosszú mexikói határon. Ez tavaly az amerikai államigazgatás több hetes részleges leállásához is vezetett, a következő másfél évben pedig kimeríthetetlen politikai témát szolgáltat a választásokra.
