Növekvő terrorveszélyre és migrációs nyomásra számít a német szakértő

A terrorveszély és a migrációs nyomás németországi növekedésére számít a német szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) volt vezetője. Hans-Georg Maassen a magyar közmédiának adott interjújában arról is beszélt, hogy a migráció és a terrorizmus egymással összefüggő veszélyei a német pártrendszer felbomlásához vezethetnek.

A belső elhárításért felelős nemzetbiztonsági szolgálat volt vezetője aláhúzta: a Németországba érkező menedékkérők és illegális bevándorlók száma ugyan csökkent 2015-höz képest, „de a zsilip továbbra is nyitva van”.

Mint mondta, a Közép-Keletről és Afrikából „hatalmas méretű menekültáradat” fenyeget, és „akár már most nyáron, vagy ősszel, esetleg a jövő évben” megindulhat.

Aláhúzta, hogy elmaradtak a 2015-ös menekülthullám megismétlődésének megakadályozását célzó intézkedések. Az Európai Unió külső határának hatékony védelmére kellett volna összpontosítani, hogy „csak azok jöjjenek hozzánk Európába és Németországba, akik valóban menedékre szorulnak, és nem a szegénység ellen menekülők”, hiszen „nem fogadhatjuk be a világ minden emberét”.

„Sajnos én nem úgy látom, hogy a külső határ védelme jól működne, nem látom, hogy a Frontex, az EU, vagy a nemzeti határvédelem mindenhol megtette volna a megfelelő intézkedéseket, hogy Olaszországot, a görög szigeteket és ezáltal Európát és közvetve Németországot megvédjék” – mondta Hans-Geor Maassen, aki 2012 augusztusától volt tavaly novemberig volt a BfV vezetője.

Felidézte: már 2015-ben jelezte, hogy a menedékkérők között iszlamista terroristák is beszivároghatnak. „Nem mondtam, hogy konkrét terrorista megbízással jönnek hozzánk, de ma már tudjuk, hogy voltak közöttük ilyenek is” – jegyezte meg.

Elmondta, hogy Németországban a radikális iszlamizmus legnépszerűbb ága a szalafizmus, amely elutasítja demokratikus berendezkedést és az iszlám jogrend (saría) alapján működő állam kiépítésére törekszik. Az irányzat híveinek számát 11 500-ra becsülik. Közülük nagyjából 2000 főről feltételezik, hogy bármikor terrortámadást hajthat végre, és mintegy 700 fő szerepel az úgynevezett terrorista-iszlamista veszélyt közvetlenül hordozó személyek nyilvántartásában.

Aláhúzta: „az iszlamista terrorizmus problémája Németországban nem lenne elképzelhető a bevándorlás nélkül, mert a potenciálisan iszlamista terroristának tartott személyek egytől egyig migrációs háttérrel rendelkeznek”.

Csoportjuk a „négy M” fogalmával jellemezhető, vagyis azon kívül, hogy muszlimok (Muslime) és bevándorló családból származnak (Migrationshintergrund), többnyire férfiak (männlich) és sikertelenek (Misserfolg) az életben, az iskolában, a munkában.

Kiemelte, hogy „ennek a több mint 2000 veszélyes iszlamista-terroristának a megfigyelése még egy ilyen jól kiépített rendőrségnek és jól felszerelt titkosszolgálatnak sem egyszerű feladat”, mint a német.

Azonban „a legnagyobb veszély az, hogy nem nézhetünk bele a fejükbe, nem tudunk olvasni a gondolataikban, hogy épp mit tervelnek ki” – mondta Hans-Georg Maassen, hozzátéve, hogy minderről „muszáj nyíltan beszélni, és mint megoldandó problémát kell kezelni”.

Az elutasított menedékkérők hazatoloncolásával kapcsolatos gondokról szólva kiemelte: hátráltatja a hatóságok munkáját, hogy bizonyos civil szervezetek „tudatosan akadályozzák a kitoloncolásokat azzal, hogy az elutasított menedékkérőt támogatják vagy bújtatják”.

A maradásra jogosultak beilleszkedéséről elmondta, hogy „az integráció lehetséges, ha megteremtik a jogi keretfeltételeket, és ha az embereket kötelezik is arra, hogy hagyják magukat integrálni”.

„Az én félelmem az, hogy létezik integráció, de nem a német társadalom értékeihez, hanem az arab, a szalafista, vagy a török társadalom értékeihez, vagyis párhuzamos társadalmak alakulnak ki” – hangsúlyozta a BfV volt vezetője.

Arról is szólt, hogy az utóbbi években jelentősen romlott a közhangulat, amit az alkotmányvédelmi hatóság elnökeként is aggodalommal tapasztalt. Szerinte a jelenség a migráció és a radikális iszlamizmus térnyerése révén gyengülő biztonságérzetnek tulajdonítható.

„Az emberek másként érzékelik a biztonsági helyzetet annak alapján, amit a tévében látnak, az újságokban olvasnak vagy saját maguk tapasztalnak, mint amit a statisztika mutat”, és „nagyon sokan személyes fenyegetésnek érzik az utcakép megváltozását, a közvetlen szomszédság megváltozását”.

Ez a félelem pedig vagy úgy jut kifejezésre, hogy az emberek az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű pártra vagy más pártokra szavaznak, akik eddig nem voltak a szövetségi parlamentben (Bundestag), vagy úgy, hogy „paprikaspray-vel járnak és mindenhová riasztórendszert szerelnek fel” – mondta Hans-Georg Maassen, kiemelve, hogy mindez a pártrendszer „felbomlásához, eróziójához” vezethet, és ahhoz, hogy az emberek elfordulnak demokráciától.

A következő években várható fejleményekről elmondta: „attól tartok, hatalmas nyomás nehezedik ránk a menekültek miatt”, és meglehet, hogy „a német gazdaság talán nem működik majd úgy mint az előző években, ami miatt egy mindenki által jól érezhető pénzügyi teher is nehezedik ránk”, miközben „a bűnözés és a terrorizmus tovább nő”.

Az Iszlám Állam nevű terrorszervezet „visszaszorulóban van, de még mindig létezik”, így „abból kell kiindulnunk, hogy Németországban és Nyugat-Európában továbbra is támadásokat tervez, ami a következő három évben terrortámadásokhoz vezet”.

Mindez elbizonytalanítja az embereket, akik „úgy érzik, hogy a politikusok nem értik meg őket és nem képviselik őket, ezért radikalizálódnak, ahogy más nyugat- európai országokban is”.

„Több országban ez a jelenség viszonylag gyorsan a kormány leváltásához vezetett” – jegyezte meg Hans-Georg Maassen.