Ana Brnabic kiemelte: tizenegy megállapodás született hétfőn, amelyek a politika, a gazdaság és a társadalom minden szegmensét érintik. Ez is bizonyítja, hogy ezeket a közös kormányüléseket nem azért szervezik, hogy a közvélemény azt lássa, jó az együttműködés, hanem azért, hogy kézzel fogható eredmények szülessenek, konkrét gondokra találjanak megoldást.
Kiemelte, a legutóbbi közös kormányülést követően több jelentős projekt is megvalósult, megnyitották a Bácsszentgyörgy-Rastina határátkelőt, az idén megnyílik még a Kübekháza-Rábé átkelő, jövőre pedig várhatóan kibővítik a horgosi határátkelőt is. Újságírói kérdésre válaszolva rámutatott, hogy a két fél azon is dolgozik, hogy még könnyebbé tegyék a határátkelést.
A sikeres együttműködésnek köszönhetően közös erővel felújították a szabadkai zsinagógát is, amely Európa második legnagyobb zsinagógája. Hozzátette: a gazdasági együttműködés is minden korábbinál jobb, Budapest meghallgatta Belgrád azon kérését, hogy a magyar vállalatok ne csak a Vajdaságban fektessenek be, hanem Szerbia más területein is. Ennek eredményeként a közelmúltban közös málnafeldolgozó üzem nyílt meg a dél-szerbiai Ariljében. Ez 7,5 millió eurós beruházás, és a 2019-2020-as időszakban további négy hasonló projekt várható.
A két kormány az együttes ülést követően infrastrukturális, védelmi, vízgazdálkodási, európai integrációs, rendvédelmi, oktatási, környezetügyi, valamint sport- és ifjúságügyi együttműködésről írt alá megállapodást. Ez a tizenegy megállapodás azt mutatja, hogy a két kormány között minden területre kiterjedő együttműködés van. Ana Brnabic szerint a soha korábban nem tapasztalt jó együttműködés példa arra, milyennek kell lennie a jószomszédi viszonynak.
Az együttműködés politikai, gazdasági és kisebbségi téren a legjobb. Magyarország támogatja Szerbia európai integrációját – emelte ki a szerb kormányfő, majd köszönetet mondott Orbán Viktor miniszterelnöknek, valamint Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszternek, amiért az Európai Unió belső viszályai közben is kiálltak mindig Szerbia integrációja mellett. Köszönetet mondott azért is, mert Magyarország kiegyensúlyozott hozzáállást mutat Koszovóval szemben. Koszovó 2008-ban egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét Szerbiától, és ezt az egyoldalúan kikiáltott önállóságot Magyarország is elismerte, de például tartózkodott, amikor Koszovó felvételéről kellett szavazni az Interpol nemzetközi rendőri szervezetben, illetve fenntartásának adott hangot a koszovói hadsereg felállításával kapcsolatban.