Szijjártó Péter: Az ENSZ bátorítja a terrorizmust és ösztönzi a migrációt

Az ENSZ bátorítja a terrorizmust és ösztönzi a migrációt, amivel nagyon veszélyes politikát folytat – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter Pozsonyban sajtótájékoztatón, amelyet a visegrádi négyek (Magyarország, Szlovákia, Csehország és Lengyelország) és Törökország külügyminisztereinek találkozója után tartottak kedden.

Pozsony, 2019. április 30. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Tomas Petricek cseh, Miroslav Lajcak szlovák, Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter és Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes (j-b) csoportkép készítésén vesz részt a visegrádi négyek és Törökország külügyminisztereinek pozsonyi találkozóján 2019. április 30-án. MTI/TASR/Dano Veselský Fotó: Dano Veselský

Szijjártó Péter rámutatott: a világszervezetnek fel kellene lépnie a terrorizmus és a terroristák ellen, ehelyett ennek ellenkezőjét teszi

Az ENSZ a világ két legveszélyesebb folyamatát, a migrációt és a terrorizmust bátorítja, ami azért is rendkívül veszélyes, mert a két jelenség egymást erősíti

A migrációs nyomás várhatóan tovább erősödik majd, hiszen Európa szomszédságában legalább 35 millió migráns áll útra készen

A magyar diplomácia vezetője erről azzal összefüggésben beszélt, hogy az ENSZ egyik emberi jogokkal foglalkozó biztosa eljárás alá akarja vonni Magyarországot, amiért a bíróságok terrorista tevékenység miatt elítélték azt az Ahmed H.-t, aki 2015-ben támadást vezényelt le a magyar határt védő magyar rendőrök ellen.

Szijjártó Péter rámutatott: a világszervezetnek fel kellene lépnie a terrorizmus és a terroristák ellen, ehelyett ennek ellenkezőjét teszi, mivel – az ilyen lépésekkel – éppen a terroristákat bátorítja.

„Megdöbbentő, hogy az ENSZ a terroristák oldalára állt és terroristákat menteget, megdöbbentő, hogy az ENSZ-ben van egy olyan hivatal, amelynek az a feladata, hogy a terrorizmus miatt elítélt személyek emberi jogáért aggódjon”

– hangsúlyozta Szijjártó Péter.

Szerinte az ENSZ a világ két legveszélyesebb folyamatát, a migrációt és a terrorizmust bátorítja, ami azért is rendkívül veszélyes, mert a két jelenség egymást erősíti.

Szijjártó Péter a Srí Lanka-i merényletekre és az Iszlám Állam halottnak vélt vezetőjének videoüzenetére utalva rámutatott: a terror ismét nagyobb veszélyt jelent, ezért minden eddiginél fontosabb a terrorizmus és a migráció elleni harc, amelyben nem lehet számítani az ENSZ-re, hiszen az ENSZ terroristák emberi jogaiért aggódik. Ezért is kulcsfontosságú ebben a harcban Törökország, amellyel eddig sikerült együttműködni a migrációs nyomás megfékezésében.

A migrációs nyomás várhatóan tovább erősödik majd, hiszen Európa szomszédságában legalább 35 millió migráns áll útra készen

– tette hozzá a tárcavezető.

Szijjártó Péter Törökország európai uniós csatlakozásával kapcsolatban feltett újságírói kérdésre elmondta: nem szabadna álszentnek lenni, helytelen, hogy egyes nagy országok az EU-ban erről a kérdésről mást mondanak egymás közt, és mást a nyilvánosság előtt.

Kijelentette:

stratégiai partnerséget kell kiépíteni Törökországgal, és nem szabad ilyen tisztességtelen játékot folytatni vele.

Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter, a találkozó házigazdája a Közel-Keletet nevezte meg a tárgyalások vezető témájának. Ezen belül – mint mondta – Szíria, Irán, a terrorizmus és a migráció, valamint az izraeli-palesztin helyzet is terítékre került.

A szlovák vezető diplomata olyan fontos, a régióban biztonsági szempontból lényeges szerepet játszó partnernek nevezte Törökországot, amelynek hálásak, amiért betartja a migránsokról az EU-val kötött egyezményt.

Hozzátette: jelenleg Törökország uniós csatlakozása politikai okokból blokkolva van, de Szlovákia szerint nem kellene leállítani a csatlakozásáról folytatott tárgyalásokat.

Tomás Petrícek cseh külügyminiszter Törökország viszonylatában az energetikai együttműködés fontosságáról tett említést, a Törökország uniós csatlakozásával kapcsolatban feltett kérdésre pedig azt mondta: a csatlakozás feltételeit teljesíteni kell.

Marcin Przydacz lengyel helyettes külügyi államtitkár úgy vélekedett: a Közel-Keletről és a Fekete-tengert érintő kérdésekről nem lehet Törökország nélkül beszélni.

Ankara uniós csatlakozásáról úgy vélekedett: a Brexit után meg kellene mutatni, hogy az EU-ba be is lehet lépni, nemcsak kilépni.

Mevlüt Cavusoglu, török külügyminiszter rámutatott: Törökország már több mint hatvan éve be akar lépni az EU-ba, és soha nem mondott mást, minthogy teljesíteni igyekszik az elvárásokat.

Hozzátette: tisztában vannak vele, hogy a csatlakozás folyamatát politikai akadályok blokkolják. „Ha az EU nem akar minket, el kell határoznia magát” – tette hozzá.