Az ENSZ humanitárius katasztrófára figyelmeztet Szíriában

A harcok befejezésére szólította fel a Szíriában szembenálló feleket Rosemary DiCarlo ENSZ-főtitkárhelyettes pénteken, a világszervezet Biztonsági Tanácsának ülésén, amelyet az északi és északnyugat-szíriai tartományokban súlyosbodó harcok ügyében hívtak össze.

DiCarlo figyelmeztetett, hogy a harcok folytatása könnyen humanitárius katasztrófához vezethet az északnyugat-szíriai Idlíbben.

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) vezetője szintén aggodalmát fejzete ki a térségben áprilisban kiújult harcok miatt: „Csaknem 80 ezer embernek már nincs hova mennie” – jelentette ki, a harcok miatt otthonaikat elhagyókra célozva .

Hozzátette, nincsenek megbízható értesülései arról, kik állnak a bombázások mögött, ám leszögezte azt is, hogy a felelősök nyilvánvalóan fejlett fegyverzettel rendelkeznek, beleértve a legkorszerűbb, légi támadásra alkalmas eszközöket és a precíziós fegyvereket is.

Lowcock azt is elmondta, hogy április 28-a óta tizennyolc egészségügyi létesítményt értek súlyos károk a térségben, ezek a támadások pedig nemzetközi jogba ütköznek.

Pénteken az Amnesty International nemzetközi emberi jogi szervezet közleményben bírálta a Bassár el-Aszad vezette szíriai kormányt és az őt támogató Oroszországot, mert szerinte Damaszkusz – Moszkva támogatásával – „szándékosan és szisztematikusan” támadja Idlíb és Hama kórházait, ez pedig – teszi hozzá a közlemény – háborús bűncselekménynek minősül.

A szervezet szerint a nemzetközi közösség mindezidáig képtelen volt a szíriai lakosságot megvédeni a háború borzalmaitól, és felszólította a Biztonsági Tanács tagországait, tegyenek meg mindent a szíriaiak érdekében.

Damaszkusz április végén indított offenzívát Idlíb és Hama tartományban. Az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központja (OSDH) nevű civil szervezet szerint a támadássorozatban hordóbombákat is bevetettek.

A szíriai kormányt támogató Moszkva és a szíriai ellenzék néhány frakcióját pártoló Ankara szeptemberben megállapodott abban, hogy demilitarizált ütközőövezetet hoz létre egy 15-20 kilométer széles sávban az északnyugati tartományban, a kormányerőket a felkelőktől elválasztó demarkációs vonal mentén. A zóna magában foglalta a lázadók utolsó bástyájának számító Idlíben kívül a szomszédos Latakia, Hama és Aleppó egyes részeit is. A megállapodásnak köszönhetően a mostani kormányoffenzíváig viszonylagos béke uralkodott az övezetben.

Márciusban Damaszkusz már leszögezte: készek akár erővel is visszavenni a különböző ellenzéki milíciák fennhatósága alatt álló területeket, és Bassár el-Aszad vezetése alatt újraegyesíteni az országot.

Jelenleg Idlíbben körülbelül 3 millióan élnek, sokan közülük a polgárháború korábbi szakaszaiban menekültek ide az ország más részeiből.

A szíriai válság 2011-ben békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött, amelyeket Damaszkusz megpróbált erőszakkal elfojtani, de a konfliktus sokszereplős polgárháborúvá fajult.