Észak-Írország nem része Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.
A Financial Times című londoni üzleti napilap forrásai szerint Gavin Barwell, Theresa May miniszterelnök stábfőnöke a múlt héten kifejtette a kormányzó Konzervatív Párt több befolyásos tagjának, hogy rendezetlen Brexit esetén „ellenállhatatlan erejűvé” válhat az ír egyesítésről szóló népszavazás kiírására irányuló nyomás.
Az észak-írországi rendezésről kötött, történelmi jelentőségű 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi egy ilyen referendum kiírását, ha nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja.
Ebben az esetben a népszavazást London részéről a mindenkori brit kormány északír-ügyi minisztere kezdeményezheti, de az egyesítésről Írországban is referendumot kell tartani.
Az Írországban néhány hete elvégzett legutóbbi nagyszabású felmérésben – amelyben a résztvevőknek arra kellett válaszolniuk, hogy az ír egyesítést vagy az ír-északír határ fizikai ellenőrzésének újbóli bevezetését pártolnák-e – 86 százalék úgy válaszolt, hogy az ír sziget egyesítését látná szívesebben.
Az ír RTÉ és a brit BBC közszolgálati médiatársaságok hasonló észak-írországi kutatása azt mutatta ki, hogy az északír lakosság 62 százaléka szerint rendezetlen Brexit esetén valószínűbbé válna az ír sziget újbóli egyesítése.
A brit EU-tagságról 2016-ban rendezett népszavazáson országos átlagban a résztvevők szűk, 51,89 százalékos többsége a kilépésre, Észak-Írországban azonban a választók csaknem 56 százalék a bennmaradásra voksolt.
A Brexit feltételrendszerét rögzítő, az EU-val novemberben elért megállapodást a londoni alsóház eddig háromszor elvetette.
A Konzervatív Párt alsóházi frakciójának keményvonalas Brexit-tábora mindenekelőtt a megállapodás azon záradékát utasítja el, amelynek alapján az Egyesült Királyság vámuniós viszonyrendszerben maradna az EU-val, ha nem sikerülne időben megkötni egy átfogó kétoldalú kereskedelmi egyezményt.
