Fegyverüzlet: óvatos kritika Oroszországtól

Oroszország nem minősíti a magyar kormány katonai beszerzéseit, így a választott eszköz minőségét sem – erről beszélt tegnap lapunknak Makszim Vorobjev, az orosz nagykövetség katonai attaséja. A diplomatát a Hadtudományi Társaság budapesti konferenciáján kérdeztük; az eseményen szakértők az INF-szerződésről vitatkoztak. Az Egyesült Államok és Oroszország tömegpusztító fegyvereit korlátozó megállapodás gyakorlatilag érvényét vesztette, miután Washington februárban felfüggesztette azt. A két ország 1987-ben írta alá a szerződést, azonban évek óta vádolják egymást azzal, hogy megszegik a megállapodásban vállaltakat. Moszkvát az európai NATO-országokba, Lengyelországba, Csehországba, illetve Romániába telepített amerikai rakétavédelmi rendszer zavarja. Szerintük ez nem csak védelmi célokat szolgál, mert csapásmérő fegyverré alakítható át.

A konfliktus a tegnapi eseményen is szóba került, a román nagykövetség egyik képviselője fel is szólalt az orosz aggályok ellen. Lapunk az orosz katonai attasét a küszöbönálló magyar védelmi beszerzésről is kérdezte, amelynek központi eleme egy amerikai légvédelmi rakétarendszer megvásárlása lehet. Erről februárban Mike Pompeo, az amerikai diplomácia irányítója és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter is beszélt, az üzlet szóba kerülhetett Donald Trump amerikai elnök és Orbán Viktor kormányfő múlt heti találkozóján is.

Sajtóhírek szerint Magyarország nem akar konfliktusba sodródni Moszkvával, ezért mérsékeltebb rendszer beszerzése mellett dönthet. – Magyarországnak szuverén joga eldönteni, kitől vásárol – mondta kérdésünkre Vorobjev. – Abba nem akarok belemenni, hogy vannak jobb és kevésbé jó minőségű rendszerek. A magyar kormány emellett döntött, és kész – tette hozzá a katonai attasé.