Kína a sarkkörön is terjeszkedne

Oroszország és Kína szándékaira figyelmeztetett tegnap az Északi-sarkvidéki Tanács csúcstalálkozóján Mike Pompeo amerikai külügyminiszter. A Finnországban tartott eseményen Pompeo elmondta, a gazdasági ambíciók terén Washington partner, a sarkköri régió nem szolgálhat nemzetbiztonsági célokat. A globális felmelegedés azonban a kereskedelemnek kedvez, amire válaszul a nagyhatalmak már fegyverkeznek a térségben.

A kanadai parti őrség jégtörője. Vetélkedés indult meg az északi selyemútért Fotó: Handout . Forrás: Reuters

A tegnapi csúcstalálkozón Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is részt vett, ahol felszólította Oroszországot és Kínát, hogy felelősségteljesen cselekedjenek a régióban. Mint fogalmazott, Oroszország új hajózási útvonalakkal kötné össze Ázsiát és Észak-Európát, s ezt a tervet az érintett országoknak alaposan tanulmányozniuk kell. Kínával kapcsolatban pedig elmondta, az Egyesült Államok szívesen lát átlátható kínai beruházásokat, amíg azok gazdasági, nem pedig nemzetbiztonsági célokat szolgálnak.

Washington aggályait igazolják, hogy Oroszország és Kína hadseregei egyre aktívabbak a régióban. Az elmúlt években Moszkva két katonai támaszpontot fejlesztett Észak-Szibériához tartozó sarkköri szigetein, s mindkét bázis közelebb esik az Egyesült Államokhoz, mint Moszkvához.

Kína is megtalálta a módját annak, hogy kifejezze érdeklődését a sarkköri régió iránt, a washingtoni védelmi minisztérium múlt heti jelentése szerint Peking tengeralattjárói egyre sűrűbben bukkannak fel az Északi-tengeren, de nagy felháborodást váltott ki, amikor 2015-ben az oroszokat és amerikaiakat elválasztó Bering-szorosban gyakorlatoztak. De a térség fegyverkezéséhez hozzájárul az Egyesült Államok és az Észak-atlanti szövetség is: Washington hadihajókkal járőrözött a kereskedelmi útvonalak mentén, a NATO pedig tavaly negyvenezer katonával tartott hadgyakorlatot Norvégia északi területein.