Bár a szándékos gyújtogatást továbbra sem zárják ki, ennek oka inkább az, hogy minden lehetséges forgatókönyvet az asztalon akarnak tartani. Egyesek például összefüggésbe hozzák a Notre-Dame-i tűzvészt és az azt alig egy hónappal megelőző Saint-Sulpice-templom lángba borulását; utóbbit tekintve azonban egyre bizonyosabb, hogy egy radikális csoportokhoz semmilyen módon nem köthető hajléktalant terhelhet a felelősség.
Mindeközben több mint négyszázmillió euró (127,7 milliárd forint) gyűlt össze a Notre-Dame helyreállításához az erre létrehozott alapban. De a felajánlások teljes összege ennél jóval magasabb, ha beszámítják a különböző francia mecénások adományait is.
Becslések szerint a teljes összeg elérheti az egymilliárd eurót (319,2 milliárd forint) is. Az azonban már most biztos, hogy a rekonstrukciós munkálatok lebonyolítása nem lesz zökkenőmentes: noha a francia nemzetgyűlés múlt héten jóváhagyta a Notre-Dame felújításáról szóló törvényt, arra még a szenátusnak is rá kell bólintania.
De az ellenzék kifogásolja az Emmanuel Macron pártja (LREM) által előirányzott javaslatot. Ez ugyanis egy kivételezési mechanizmus révén a többi között adókedvezményt irányoz elő azoknak, akik pénzügyi segítséget nyújtanak a székesegyház felújításához, megkönnyíti a helyreállítási munkálatokhoz szükséges döntések meghozatalát, illetve egyszerűbbé teszi közbeszerzési eljárások lebonyolítását.
A francia elnök ráadásul a tűzvész után néhány nappal azt ígérte, mindössze öt év alatt, a 2024-es párizsi olimpiáig helyreállítják az épületet. Sokan ezért úgy gondolják, a munkálatok felgyorsítása valójában nem több Macron „hiúságprojektjénél”.
Az is hangos vitákat gerjeszt, hogy a befolyt összeget vajon a katedrális eredeti formájának visszaállítására fordítják-e, vagy – a rendkívül feszített tempó miatt – teljesen újratervezik az épületet.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!