Amerikai lobbi Londonban

Megérkezett tegnap Londonba Donald Trump amerikai elnök, aki II. Erzsébet királynő vendégeként háromnapos állami látogatását tölti majd a brit fővárosban. A találkozóra felesége, Melania Trump kísérte el: a házaspár helikopterrel először Woody Johnson londoni amerikai nagykövet rezidenciájára utazott, majd kora délután, ugyancsak helikopterrel landoltak a Buckingham-palota előtt. Mint azt tegnap lapunk megírta, a látogatást megelőzően az elnök többször is beleszólt a brit belpolitikai ügyekbe, ami meglehetősen kellemetlenné tette a várakozást Londonban.

Az elnök Károly walesi herceg társaságában. Két külön világ, de különleges a kapcsolat Fotó: Alex Brandon Forrás: MTI/AP/Alex Brandon

Ennek ellenére a terveknek megfelelően tegnap II. Erzsébet királynő és fia, Károly walesi herceg, a brit trónörökös fogadta Trumpékat díszszázad kíséretében a brit királyi család első számú londoni rezidenciájának parkjában. A közeli Green Parkban a királyi lovas tüzérség I. világháborús ágyúkból leadott 82 díszlövéssel köszöntötte a vendégeket, írta az MTI.

A királynő ebéden fogadta az elnököt és feleségét, amely után a westminsteri apátság látogatása, majd egy teázás következett Károly walesi herceggel és feleségével, Kamilla cornwalli hercegnével.

A BBC brit hírportál cikke megjegyezte: a várakozásoknak megfelelően Meghan sussexi hercegné elkerüli a Trumppal való találkozást, miután korábban az amerikai elnök visszataszítónak nevezte őt.

II. Erzsébet királynő egyébként a regnálása alatt hivatalban lévő 13 amerikai elnök közül 12-vel találkozott. Ezt megelőzően csak két államfőt fogadott állami látogatásra: a legmagasabb szintű találkozón csak George W. Bush és Barack Obama elnök tette tiszteletét a királyi családnál. Trumpot egyébként lánya és tanácsadója, Ivanka Trump is elkísérte, aki már korábban megérkezett Londonba.

Az elnök Károly walesi herceg társaságában. Két külön világ, de különleges a kapcsolat
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

A protokolláris találkozókat követően a tervek szerint a mai nap sokkal inkább az üzletről szól majd. Az amerikai vezető reggel Theresa May leköszönő miniszterelnökkel találkozik, aki az előzetes hírek szerint a klímaváltozás kérdéséről és a kínai Huawei vállalatról tárgyal majd Trumppal. A megbeszélést követően közös sajtótájékoztatót tartanak.

Elemzők szerint az elnök látogatásának gazdasági célja, hogy a szabadkereskedelmi egyezmény ügyében lobbizzon.

Az európai környezetvédők és jogvédők erős tiltakozását kiváltó terv, hogy Trump az amerikai élelmiszer-biztonsági szabványokat szeretné elfogadtatni, amelyek között szerepel GM-növények termesztése, az antibiotikummal kevert takarmányok és klórral mosott baromfitermékek forgalmazása is.

Woody Johnson londoni amerikai nagykövet, Trump személyes jó barátja arról is nyilatkozott, az amerikai elnök azért támogatja a kemény brexitet, vagyis a megegyezés nélküli távozást az Európai Unióból, mert Amerika számára előnyös szabadkereskedelmi egyezményt akar kötni Nagy-Britanniával.

Ugyanakkor a londoni vezetésnek is érdeke, főként az egyelőre bizonytalan kimenetelű brexit miatt, hogy sikerüljön előkészíteni egy kedvező kereskedelmi megállapodást Washingtonnal.

Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a brit külkereskedelem mindössze húsz százaléka bonyolódik az USA-val, az EU-é a nagyobb részesedés: 40-50 százalék, írja az Eruonews hírportál.

A tét mindenesetre jelentős, figyelembe véve, hogy Washington a napokban jelentett be vámtarifa-tervezetet Mexikó árucikkeire.

Donald Trump június 5-től Indiát is kivonja a vámkedvezményezett országok köréből, mivel szerinte India nem nyújt méltányos hozzáférést piacaihoz.

Az amerikai vezetés célja emellett, hogy megakadályozzák London és Peking közeledését – ezért szerepel a napirenden a Huawei-ügy is, a kínai céget ugyanis az elnök nem szeretné a brit szigeten látni.

Az amerikai elnök látogatása ellen több városban, így London mellett Manchesterben, Belfastban és Birminghamben is szerveztek tüntetést. Nem csak környezetvédők és jogvédők tiltakoznak: sokan azt is nehezményezik, hogy a brit közegészségügy szolgáltatásaihoz a helyiek számára előnytelenül férhetnének hozzá az amerikai multinacionális cégek.

Érkezésekor ugyanakkor támogatók is megjelentek az utcákon, akik örömmel nyugtázták London és Washington közeledését.

RINGBE SZÁLLT BORIS JOHNSON

Tegnap a legnépszerűbbnek tartott jelölt, Boris Johnson hivatalosan is versenybe szállt a brit Konzervatív Párt vezető tisztsé­géért, amely Theresa May pártvezető-kormányfő bejelentett távozásával üresedik meg.

A botrányhősként is elkönyvelt volt külügyminiszter „Támogasd Borist!” címmel indított kampánya egyben korteskedés is: a toryk egy kelet-angliai választókörzetben csütörtökön időközi választáson mérkőznek meg az EU-ellenes Nigel Farage a májusi európai parlamenti voksoláson győztes Brexit Pártjával.

A fogadóirodákon megtehető tétekből számolva annak eshetősége a legvalószínűbb – 38 százalékos –, hogy az 54 éves Johnson veheti át Maytől a párt vezetését, és ebből fakadóan a miniszterelnökséget is.

Johnson annak a híve, hogy az Egyesült Királyság – akár EU-megállapodással, akár anélkül – október 31-én lépjen ki az Európai Unióból, beteljesítve ezzel annak a 17 millió brit polgárnak az akaratát, akik 2016-ban a brexitre szavaztak.

Ugyanakkor a May utódlásáért versengők száma már 13-ra ugrott, és tekintélyes konzervatív politikusok figyelmeztetnek ennek veszélyeire.

A veterán Kenneth Clarke, a legendás kormányfő, Margaret Thatcher egykori pénzügyminisztere tegnap azt mondta: fennáll a veszélye annak, hogy a versengés zűrzavarrá lesz, avagy tragikomédiává fajul.

Az egyik kormánytag, James Brokenshire – aki több minisztertársával ellentétben nem száll ringbe – arra biztatta azokat, akik várhatóan már az első választási körben elbuknának, szálljanak ki most, mert „ebben még nincsen semmi szégyenletes”.

Johnson után a második legnépszerűbbnek Michael Gove környezetvédelmi minisztert tartják, annak esélyét pedig 21 százalékra taksálják, hogy ő lesz May utódja. A többiek esetében mind 15-15 százalék alatti ez a valószínűség a fogadóirodák oddsai alapján.

A némiképp bonyolult választás során először a londoni alsóház 313 konzervatív tagja voksol majd a jelöltekről, addig szűkítve a kört, amíg csak ketten maradnak versenyben. A „döntősökről” ezt köve­tően a 124 ezer tory párttag véleményét is kikérik.

A párthoz közel álló körök szerint az is probléma, hogy a jelöltek nem beszélnek nyíltan az előre hozott választások lehetőségéről, holott egyre inkább ebbe az irányba haladnak a dolgok.

Azért nem teszik ezt, mert első körben a tory képviselők támogatását kell megszerezniük, márpedig utóbbiak közül sokan joggal tartanak attól, hogy elveszíthetik mandátumukat.