Ugyanakkor a londoni vezetésnek is érdeke, főként az egyelőre bizonytalan kimenetelű brexit miatt, hogy sikerüljön előkészíteni egy kedvező kereskedelmi megállapodást Washingtonnal.
Elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a brit külkereskedelem mindössze húsz százaléka bonyolódik az USA-val, az EU-é a nagyobb részesedés: 40-50 százalék, írja az Eruonews hírportál.
A tét mindenesetre jelentős, figyelembe véve, hogy Washington a napokban jelentett be vámtarifa-tervezetet Mexikó árucikkeire.
Donald Trump június 5-től Indiát is kivonja a vámkedvezményezett országok köréből, mivel szerinte India nem nyújt méltányos hozzáférést piacaihoz.
Az amerikai vezetés célja emellett, hogy megakadályozzák London és Peking közeledését – ezért szerepel a napirenden a Huawei-ügy is, a kínai céget ugyanis az elnök nem szeretné a brit szigeten látni.
Az amerikai elnök látogatása ellen több városban, így London mellett Manchesterben, Belfastban és Birminghamben is szerveztek tüntetést. Nem csak környezetvédők és jogvédők tiltakoznak: sokan azt is nehezményezik, hogy a brit közegészségügy szolgáltatásaihoz a helyiek számára előnytelenül férhetnének hozzá az amerikai multinacionális cégek.
Érkezésekor ugyanakkor támogatók is megjelentek az utcákon, akik örömmel nyugtázták London és Washington közeledését.
RINGBE SZÁLLT BORIS JOHNSON
Tegnap a legnépszerűbbnek tartott jelölt, Boris Johnson hivatalosan is versenybe szállt a brit Konzervatív Párt vezető tisztségéért, amely Theresa May pártvezető-kormányfő bejelentett távozásával üresedik meg.
A botrányhősként is elkönyvelt volt külügyminiszter „Támogasd Borist!” címmel indított kampánya egyben korteskedés is: a toryk egy kelet-angliai választókörzetben csütörtökön időközi választáson mérkőznek meg az EU-ellenes Nigel Farage a májusi európai parlamenti voksoláson győztes Brexit Pártjával.
A fogadóirodákon megtehető tétekből számolva annak eshetősége a legvalószínűbb – 38 százalékos –, hogy az 54 éves Johnson veheti át Maytől a párt vezetését, és ebből fakadóan a miniszterelnökséget is.
Johnson annak a híve, hogy az Egyesült Királyság – akár EU-megállapodással, akár anélkül – október 31-én lépjen ki az Európai Unióból, beteljesítve ezzel annak a 17 millió brit polgárnak az akaratát, akik 2016-ban a brexitre szavaztak.
Ugyanakkor a May utódlásáért versengők száma már 13-ra ugrott, és tekintélyes konzervatív politikusok figyelmeztetnek ennek veszélyeire.
A veterán Kenneth Clarke, a legendás kormányfő, Margaret Thatcher egykori pénzügyminisztere tegnap azt mondta: fennáll a veszélye annak, hogy a versengés zűrzavarrá lesz, avagy tragikomédiává fajul.
Az egyik kormánytag, James Brokenshire – aki több minisztertársával ellentétben nem száll ringbe – arra biztatta azokat, akik várhatóan már az első választási körben elbuknának, szálljanak ki most, mert „ebben még nincsen semmi szégyenletes”.
Johnson után a második legnépszerűbbnek Michael Gove környezetvédelmi minisztert tartják, annak esélyét pedig 21 százalékra taksálják, hogy ő lesz May utódja. A többiek esetében mind 15-15 százalék alatti ez a valószínűség a fogadóirodák oddsai alapján.
A némiképp bonyolult választás során először a londoni alsóház 313 konzervatív tagja voksol majd a jelöltekről, addig szűkítve a kört, amíg csak ketten maradnak versenyben. A „döntősökről” ezt követően a 124 ezer tory párttag véleményét is kikérik.
A párthoz közel álló körök szerint az is probléma, hogy a jelöltek nem beszélnek nyíltan az előre hozott választások lehetőségéről, holott egyre inkább ebbe az irányba haladnak a dolgok.
Azért nem teszik ezt, mert első körben a tory képviselők támogatását kell megszerezniük, márpedig utóbbiak közül sokan joggal tartanak attól, hogy elveszíthetik mandátumukat.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!