„Erdei gettókba” szorultak vissza a vadon élő csimpánzok

Az emberi terjeszkedés és a vadászat egyre kisebb erdei „szigetekre” szorítja vissza a csimpánzokat, az ember legközelebbi rokonait az állatok között – figyelmeztettek neves primatológusok egy németországi konferencián.

A közönséges csimpánz (Pan troglodytes) mind a négy alfaját kihalás fenyegeti, leginkább a súlyosan veszélyeztetett nyugat-afrikai csimpánz egyedszáma csökken, három nemzedék alatt mintegy 80 százalékkal.

A világ negyven csimpánzszakértője közös felhívást adott ki, melyben felszólítottak az emberrel 98 százalékban egyező DNS-ű faj megmentésére.

„Évtizedek óta tanulmányozzuk a vadon élő csimpánzközösségeket, mindannyian láttuk, ahogyan izolálódtak a csoportok. A csimpánzok arra kényszerültek, hogy erdei gettókban éljenek” – írták közleményükben.

Más nagy testű emlősökkel együtt őket is leginkább az élőhelyük zsugorodása fenyegeti.

Afrikában még mindig léteznek érintetlen szavannák és erdők, ám a terjeszkedő emberi települések, a bányászat, az erdőirtás és a mezőgazdaság miatt gyorsan csökken a területük. Vadásszák őket a húsuk miatt és leölik őket a termésüket védő farmerek is.

A kontinenst több mint 1,2 milliárd ember lakja, ez a szám az évszázad közepére megduplázódhat.

Három csimpánzalfaj egyedszáma néhány ezer, a többségében a Kongó Demokratikus Köztársaság területén élő keleti-afrikai csimpánzoké 250 ezer körüli. A nyugat-afrikai csimpánzok Burkina Fasóból, Beninből, Gambiából és talán már Togóból is eltűntek.